Friss Híreink
Pályázatírási szolgáltatásunkat jellemzően fix díj nélküli, sikerdíjas konstrukcióban nyújtjuk
2016-10-02
Budapesti cégek is pályázhatnak az EU-s energiahatékonysági milliárdokra

Elindult a közel 12 milliárdos keretösszegű "Vállalkozások megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztéseinek támogatása a közép-magyarországi régióban kombinált hiteltermékkel" pályázat tervezetének véleményezése. A pályázat kifejezetten vállalkozásoknak szól, akik vissza nem térítendő támogatás és kölcsön segítségével az épületeik energetikai korszerűsítését végezhetik el. A felhívás fontos eleme, hogy nem zárják ki a budapesti cégek indulását sem, a pályázat várhatóan november 15-én nyílik meg. 

Szeptember 27-től lehet a javaslatokat és észrevételeket elmondani a "Vállalkozások megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztéseinek támogatása a közép-magyarországi régióban kombinált hiteltermékkel" című VEKOP-5.1.1-5.1.2-16 kódszámú felhívás tervezete kapcsán, melyeket 2016. október 7-ig várja a pályázat kiírója a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.

A pályázat fontosabb részletei

  • A rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 11,76 milliárd forint, melyből vissza nem térítendő támogatás és a kölcsön összege is 5,88 milliárd Ft.
  • A támogatott kérelmek várható száma 170-280 db.
  • A Közép-Magyarországi régió területén megvalósuló projektek támogathatóak.
  • Támogatási kérelmet mikro-, kis-, és középvállalkozások nyújthatnak be.
  • Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege minimum 3 millió Ft, maximum 50 millió Ft.
  • Az igényelhető kölcsön összege minimum 3 millió Ft, maximum 50 millió Ft, azzal a feltétellel, hogy a kölcsön összegének meg kell haladnia a vissza nem térítendő támogatás összegét.

Forduljon hozzánk igényeivel! - Készüljünk fel együtt, időben – hiszen a keretek hamar kimerülhetnek!

Miben tudunk segíteni?

  • Energetikai szaktanácsadás nyújtása - energetikai tanúsítás elkészítése
  • A projekt teljes körű műszaki és pályázati menedzsmentje
  • Igény esetén kivitelezési feladatok teljes körű megvalósítása

Kérjük, hogy töltse ki Pályázati előminősítő űrlapunkat, hogy fejlesztési terveit megismerve együtt készülhessünk az új kiírásra és tegyük meg a szükséges lépéseket.

Intézetünk nem csupán a pályázat megírását vállalja, de a projekt teljes követését és az elszámolásokat is, így Ön teljesen mentesülhet a pályázatot érintő "papírmunka" alól. Kiterjedt banki kapcsolataink révén a pályázathoz szükséges pénzügyi erőforrások (önerő) előteremtésében is jelentős támogatást nyújthatunk.

A pályázatok megírását fix díj nélkül, sikerdíjas konstrukcióban vállaljuk!

Forrás: portfolio.hu

2016-09-17
Visszatérítendő uniós támogatást kérhetnek a kkv-k Pest megyei beruházásokhoz

Visszatérítendő támogatást igényelhetnek mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) 3,7 milliárd forint keretösszegben a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretében - tájékoztatta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-t kedden.

A megjelent hitelprogram célja a kkv-k olyan kapacitásbővítő beruházásainak támogatása, amelyek pénzügyi szempontból életképesek, jövedelemtermelők, ugyanakkor a pénzpiacokon nem, vagy nem kellő mértékben jutnak finanszírozási forráshoz - hangsúlyozta az államtitkár.

A beruházás helyszíne a kedvezményezettek Pest megyében bejegyzett székhelye, telephelye vagy fióktelepe lehet.

Az igényelhető kölcsön kamatmentes, összege 1-50 millió forint között lehet, teljes futamideje legfeljebb 5-7 év, a szükséges saját forrás a beruházás elszámolható költségének minimum 15 százaléka.

A hitelkérelmek október 15-étől nyújthatók be a folyósítást végző Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB).

Forrás: kormany.hu

2016-08-25
Több mint 68 milliárd forint uniós fejlesztési forrásról döntöttek (K+F)

Újabb támogatói döntések születtek a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében, több mint 68 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrást nyert el 247 projekt - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön az MTI-vel.

A vállalatok kutatás-fejlesztési, innovációs (K+F+I) tevékenységének támogatása című pályázati felhívás keretében megvalósuló fejlesztések összértéke meghaladja a 128 milliárd forintot - tájékoztatott Rákossy Balázs, az NGM európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára. A pályázaton mikro-, kis-, és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok indulhattak.

A vissza nem térítendő támogatással a magyar vállalkozások K+F+I tevékenységét ösztönzik olyan projektek támogatásával, amelyek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó, új, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák, továbbá ezek prototípusainak kifejlesztését eredményezik.

Rákossy Balázs felidézte: a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban összesen 353 milliárd forintot használhattak fel a pályázók K+F+I célra, az új, 2014-2020-as fejlesztési ciklusban ennek több mint duplája jut innovációs célokra, a 2730 milliárd forint keretösszegű GINOP-ban mintegy 750 milliárd forint. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a kutatás-fejlesztést és innovációt érintő ráfordítások GDP-arányos mértéke 1,8 százalékra emelkedjen 2020 végére, ami csaknem a duplája a 2007-es értéknek - ismertette az államtitkár.

Forrás: MTI

2016-08-17
Jelentős a túligénylés a vidékfejlesztési pályázatoknál

A Vidékfejlesztési Program (VP) több kiírása esetében jelentős a túligénylés a pályázók részéről, a legnagyobb összegre a szarvasmarha-ágazat szereplői nyújtottak be pályázatot - mondta a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára pénteken Bonyhádon.

Kis Miklós Zsolt a XX. Bonyhádi Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozás országos agrárfórumán elmondta: a 2014-2020-as, 1300 milliárd forintos  program keretében tavasszal a három nagy állattenyésztési ágazat - a baromfi-, a sertés- és a szarvasmarha-tenyésztés - számára meghirdetett, 20-20 milliárd forintos keretösszegű pályázati lehetőség várhatóan nem lesz nyitva két éven át, mivel az első pályázati szakaszban négyszeres volt a túligénylés.

A legnagyobb, 85 milliárd forintos igény a szarvasmarhatartók részéről érkezett. A technológiai fejlesztésekre szánt támogatásra 1350 gazdálkodó pályázott, akiknek tíz százaléka fiatal gazda - tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy a 2015. december 31-én lezárult, 240 milliárd forintos agrár-környezetgazdálkodási programban a keretnél háromszor nagyobb összegre érkezett igény, ezért 2016. szeptemberben 40 milliárd forint értékben kétkörös pályázatot hirdetnek a kertészeti és az állattenyésztési ágazat szereplőinek.

Ismertette: az állattartó telepek trágyakezelésének fejlesztésére meghirdetett 5,5 milliárd forintra 15 milliárd forint igény jelentkezett; e pályázatok hiánypótlása lezárult, a pályázókat még augusztusban értesítik a döntésről.

Az élelmiszeripari fejlesztésekhez biztosított 140 milliárd forintos keretre 200 milliárd forint értékben igényeltek támogatást, ennek ellenére arra biztatta a gazdálkodókat, hogy nyújtsák be pályázatukat, mert várhatóan több, nem mezőgazdaságból érkező pályázót ki fognak szűrni.

Az államtitkár jelezte: az ősz folyamán több új kiírás is megjelenik, köztük a fiatal gazdák, valamint 26 milliárd forintos kerettel a termelői csoportok támogatására szolgáló pályázat, és 50 milliárd forintos kerettel két, falusi turizmus segítő pályázati forrás is megnyílik.

Az állattenyésztők számára pályázható források között megemlítette a tejszerkezet átalakításának 36,5 milliárd forintos támogatását; erre idén 618 kérelem érkezett, 357 500 állatra, amelyek közül 19 000 legeltethető szarvasmarha.

Emellett sok lehetőség van, amely segítséget jelent főleg a tejágazat szereplőinek ahhoz, a jelenlegi nehéz piaci körülmények között fejleszteni tudják gazdaságukat - jegyezte meg.

A tejpiaci válságban a magyar kormányzat a közös uniós agrárpolitika keretében nyújtható támogatást biztosítja a tejtermelők számára - hangoztatta.

Farkas Sándor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke egyebek közt arról beszélt, hogy jelenleg a termelőknek átlagosan 20-30 forint veszteségük van egy liter tejen. Az utóbbi két hónapban 16 százalékkal nőtt a nyerstej exportára, de ezt a termelők még nem érzékelték, talán szeptembertől el kezd emelkedni a felvásárlási ár is - mondta.

A vágóhidak adatai szerint 15 százalékkal nőtt a selejt tehén kínálata, de ez nem jelenti az állatállomány tömeges kivágását - tette hozzá.

Elmondta: a húsmarha iránt keresleti piac van, az ágazat sikerét mutatja, hogy az elmúlt öt évben számuk több mint ötezerrel nőt. 2010 óta egészében is nő a hazai szarvasmarha-állomány, utoljára 20 éve volt 850 ezer körüli az állatlétszám Magyarországon - közölte.

Forrás: (MTI)

2016-08-16
Mire figyeljünk, ha uniós pénzt nyertünk?

A közbeszerzési törvény két fontosabb pontjára kell figyelnünk, ha uniós forrásból szeretnénk projektet megvalósítani, mégpedig az értékhatárokra és az eljárások időigényére. Ezen felül figyelembe kell vennünk az új közbeszerzési szabályozásban bekövetkezett változásokat is, melyek közül a legfontosabbak az átláthatóságot növelő újdonságok, az egyszerűsítés és adminisztratív terhek csökkentése, illetve a KKV-k szerepének növelése. 

Lássuk a főbb változásokat a magyar szabályozásban!

Tavaly novemberben hatályba lépett, idén júliusban módosított szabályozás egyik központi célja a közbeszerzési eljárások lefolytatására vonatkozó szabályok egyszerűsítése és ezáltal a közbeszerzési eljárások rugalmasságának, hatékonyságának megerősítése volt. További kiemelt célkitűzésként jelent meg az adminisztrációs terhek csökkentése, a közbeszerzési eljárások gyorsítása, valamint a KKV-k szerepének növelése - írja az Állami Számvevőszék a Pénzügyi Szemléjében.

Lényeges leszögezni, hogy a cikk csak a leglényegesebb újdonságokat mutatja be, de az új szabályozás ezen felsoroltak mellett számos újítást, újdonságot és pontosítást is tartalmaz, így érdemes a teljes törvényt áttanulmányozni.

1. Az átláthatóságot növelő újdonságok
A szerződések módosításának és teljesítésének ellenőrzése 

Az új szabályozás pontosítja azokat az eseteket, melyek esetében a szerződések módosítása nem jár olyan mértékű változással, amely a verseny újranyitását tenné szükségessé.

  • A hatóság feladatköre bővül, így közérdekű keresetindítási jogot is biztosítbizonyos esetekben.

Az átláthatóság elvének nagyobb érvényesülése a nemzeti eljárásrendben 
 

A törvény úgy alakítja át a nemzeti eljárásrendben alkalmazható szabályokat, hogy egyúttal növeli a vállalkozások számára a versenybe való bekapcsolódás lehetőségét.

  • Csökken az az értékhatár, amely alatt az ajánlatkérők csak meghatározott gazdasági szereplők közvetlen felhívása útján indíthatják meg közbeszerzési eljárásaikat.
  • Egyszerűsödik az ezen, csökkentett értékhatár feletti szerződésekhez kapcsolódó előzetes közzétételi kötelezettség.

Eljárások fajtái

Az uniós eljárásrendet az uniós közösségi értékhatárt elérő értékű közbeszerzésekre, a nemzeti eljárásrendet a nemzeti értékhatárt elérő értékű közbeszerzésekre használjuk (az értékhatárokat lásd alább).

Az uniós eljárásrendben alkalmazható eljárási fajták 

  • nyílt eljárás,
  • meghívásos eljárás,
  • tárgyalásos eljárás, és ezen belül
  • hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás,
  • hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás,
  • gyorsított eljárás,
  • versenypárbeszéd,
  • keretmegállapodásos eljárás,
  • a közszolgáltatók külön végrehajtási rendeletben szabályozott speciális hirdetményekkel induló különös közbeszerzési eljárásai.

A nemzeti eljárásrendben alkalmazható eljárási fajták 
 

  • nyílt eljárás,
  • meghívásos eljárás,
  • keretmegállapodásos eljárás,
  • hirdetmény közzétételével induló tárgyalás,
  • versenypárbeszéd.

Értékhatárok

Uniós közbeszerzési értékhatárok klasszikus ajánlatkérők esetében 
 

  • árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés (Kbt. 5.§ (1) bekezdés a) és b) pont szerinti): 135.000 euró (kb. 41.850.000 forint);
  • árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés (Kbt. 5.§ (1) bekezdés a) és b) pontján kívüli ajánlatkérők esetében): 209.000 euró (kb. 64.790.000 forint);
  • a Kbt. 3. mellékletében szereplő szociális és egyéb szolgáltatás: 750 000 euró (kb. 232.5000.000 forint);
  • építési beruházás: 5.225.000 euró (kb. 1.619.750.000 forint);
  • építési és szolgáltatási koncesszió: 5.225.000 euró (kb. 1.619.750.000 forint).

Nemzeti értékhatárok klasszikus ajánlatkérők esetében 
 

  • árubeszerzés esetében: 8 millió forint;
  • építési beruházás esetében: 15 millió forint;
  • építési koncesszió esetében: 100 millió forint;
  • szolgáltatás megrendelése esetében: 8 millió forint;
  • szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint.


2. Újdonságok a jobb beszerzési eredmények érdekében

Az eljárások gondos előkészítése 

Az építési beruházások esetében az új szabályozás előírja, hogy az eljárás különjogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő tervek birtokában indítható meg, illetve tervellenőrzésről és tervezői művezetésről is gondoskodni kell.

  • Az eljárás megindításakor hozzáférhetővé kell tennie a közbeszerzési dokumentumokat, azaz rendelkeznie kell műszaki leírással is.

Értékelésben a minőségalapú kiválasztás elsődlegessége 

  • Az új szabályozás azt célozza, hogy az értékelőknek a minőségalapú kiválasztásra kell áttérni.
  • legalacsonyabb ár szerinti értékelést ki is zárja az új törvény a mérnöki és építészeti szolgáltatások és építési beruházások esetében.
  • Abban az esetben lehet a legalacsonyabb ár szerint értékelni, ha minőségi versenynek az adott beszerzés jellegére tekintettel egyáltalán nem lehet szerepe.

3. Egyszerűsítés, adminisztratív terhek csökkentése

Nyilatkozati elv a kizáró okok és az alkalmasság igazolása során 
 

  • A kizáró okok és az alkalmasság igazolására a gazdasági szereplő nyilatkozatából álló, egységes európai közbeszerzési dokumentumot kell benyújtani előzetes bizonyítékként.
  • A hatóságok vagy harmadik felek által kibocsátott igazolásokat csak a leendő nyerteseknek kell benyújtania.

Az alkalmassági követelmények előírásának új szabályai 
 

  • Az ajánlatkérők választására van bízva, hogy indokolt esetben előírnak-e műszaki-szakmai alkalmassági feltételt az ajánlattevők számára.

A bírálat egyszerűsítése 

  • Nyílt eljárás során az értékelés és a bírálat sorrendjének felcserélésével lehetővé teszik az ajánlatkérőnek, hogy egyáltalán ne végezze el azon ajánlatok érvényességi bírálatát, amelyek az értékelési szempontokra tekintettel nem lehetnek az adott eljárásban legkedvezőbb vagy második legkedvezőbb ajánlatok sem.
  • Ajánlatkérőnek arra is van lehetősége, hogy a bírálatnak csak az aránytalanul alacsony ár vagy költség vizsgálatára vonatkozó részét halasztja az ajánlatok értékelése utánra és korlátozza azt az első, illetve második legkedvezőbbnek tekinthető ajánlatra.

Egyszerűsítések a nemzeti eljárásrendben 

  • A három ajánlattevő közvetlen felhívásával induló, kis értékű eljárásoknál nem kötelező az alkalmasság külön vizsgálata.
  • A nemzeti eljárásrendben a közbeszerzési eljárás meghirdetése nem hirdetmény közzététele útján történik, hanem a hatóság honlapján az eljárás megindításának napját legalább öt munkanappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül közzétett összefoglaló tájékoztatás útján.
  • Az érdeklődésüket határidőben jelző gazdasági szereplőket az ajánlatkérő köteles ajánlattételre felhívni, de ezen kívül további, általa választott szereplőket is felhívhat ajánlattételre azzal, hogy legalább három szereplőt minden esetben fel kell hívni ajánlattételre.
  • A három felhívás kiküldésével lefolytatható eljárásforma a hatályosnál alacsonyabb értékhatárig alkalmazható, illetve változás még, hogy legalább négy gazdasági szereplőnek szükséges megküldeni az ajánlattételi felhívást, mely a transzparencia kikényszerítése mellett segít a KKV-k szerepének növelésében (lásd 4. pont).

Eljárások időigénye

  • Európai uniós forrásból megvalósuló, közösségi értékhatárt elérő nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatásának időigénye a folyamatba épített ellenőrzéssel együtt minimum 25 hét.
  • Európai uniós forrásból megvalósuló, nemzeti értékhatárt elérő, a Kbt. 113.§ szerinti, legalább három ajánlattevő felhívásával járó, a Közbeszerzési Hatóság honlapján közzétett nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatásának időigénye minimum 14 hét.
  • Európai uniós forrásból megvalósuló, nemzeti értékhatárt elérő, a Kbt. 115.§ szerinti (áru-, vagy szolgáltatás beszerzés esetén 18 millió Ft alatti, építési beruházásnál 100 millió forint alatti becsült értékű) nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatásának időigénye minimum 8 hét.

Minden eljárástípus tekintetében lehetséges, hogy az eljárást lezáró döntés ellen előzetes vitarendezés kezdeményezésére kerül sor, ami akár 2 héttel is meghosszabbíthatja az eljárás lefolytatásának idejét.

Elektronikus közbeszerzés bevezetése 

  • Az elektronikus közbeszerzési rendszer bevezetése 2017. februárig történik meg, a központi beszerző szervek esetében a határidő 2016. november 1.,ugyan a törvényben ezen dátumokat találjuk, de a megvalósulás jelentősen csúszhat.

4. A kkv-k szerepének növelése

Az eljárások egyszerűsítése és az adminisztratív terhek csökkentése 
 

  • Az eljárások egyszerűsítése, az adminisztratív terhek csökkentése, különösen a nyilatkozati elv alkalmazása az eljárásokban és a folyamatok elektronikussá tétele szintén hozzájárul ahhoz, hogy kisvállalkozások is el tudjanak indulni a közbeszerzésekben.
  • A fenti pontban említett három felhívásos eljárás a hatályosnál alacsonyabb értékhatárig alkalmazható, illetve legalább négy gazdasági szereplőnek szükséges megküldeni az ajánlattételi felhívást, mely szintén segít a KKV-k szerepének növelésében a transzparencia kikényszerítése mellett.
  • Az adminisztratív terhek csökkentése körében a közbeszerzési dokumentumot ingyenesen közzé kell tennie az ajánlatkérőnek, emellett a jogorvoslati eljárás díját felére csökkentették.

Alkalmassági követelményekkel kapcsolatos korlátozások 
 

  • A törvény az alkalmassági követelmények tekintetében előírja, hogy az ajánlatkérőaz adott közbeszerzés értékének legfeljebb 75 százalékát elérő összegű korábbi szállítás/építési beruházás/szolgáltatás igazolását követeli meg.
  • A létesítmény, termék vagy szolgáltatás olyan meghatározó műszaki paramétere, amely mérhető, és amelynek előírt mérőszámát több létesítmény, termék vagy szolgáltatás is teljesítheti, (műszaki egyenértékűség), mely szintén nagyban befolyásolja a KKV-k szerepét.
  • Az ajánlattevőktől megkövetelt árbevétel tekintetében az ajánlatkérő legfeljebb a beszerzés becsült értékének megfelelő mértékű alkalmassági minimumkövetelményt írhat elő. Az árbevételi adatokra vonatkozó minimumkövetelményt az ajánlatkérőnek úgy kell meghatároznia, hogy az a gazdasági szereplő, amely rendelkezik az ajánlatkérő által vizsgált üzleti évben vagy években összesen az adott közbeszerzés értékét elérő teljes árbevétellel, nem minősülhet alkalmatlannak (pénzügyi alkalmasság).

Forrás: portfolio.hu