Friss Híreink
Pályázatírási szolgáltatásunkat jellemzően fix díj nélküli, sikerdíjas konstrukcióban nyújtjuk
2016-03-03
Irinyi-terv Magyarország újraiparosításáért

Az Irinyi-terv célja, hogy megteremtse a magyar gazdaság hosszú távú növekedésének hajtóerejét – fogalmazott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kormány iparstratégiáját bemutató sajtótájékoztatón.

A dokumentumban megfogalmazott program szerint Magyarország 2020-ra az unió legiparosodottabb államai közé tartozik majd.

Az Irinyi Jánosról elnevezett iparstratégia a fejlesztés fő irányait jelöli ki – tudatta Varga Mihály. Mint fogalmazott: az irányelvek megvalósításával a kormány tovább erősíti a nemzeti ipart, épít az innováció erejére, segíti az új munkahelyek létrejöttét, és támogatja a hazai vállalatok verseny- és exportképességének növelését.

Az iparstratégia kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős szakminiszter kijelentette: ahhoz, hogy modernebbé váljon az ipari termelés szerkezete, és elmozduljon a magasabb hozzáadott értékű termelés felé, át kell állni az innováció vezérelt gazdaságra, az iparnak a tudásra, a kutatás-fejlesztésre, a felsőoktatásra és a szakoktatásra kell támaszkodnia.

Varga Mihály kijelentette: a feldolgozóipar megfelelő ütemű bővülését új technológiák alkalmazásával, az energia- és anyaghatékonyságát növelésével, a területi egyenlőtelenségek megszüntetésével, a munkahelyteremtés ösztönzésével és a hazai erőforrások minél nagyobb mértékű hasznosításával lehet elérni. Mindemellett a tárcavezető hét kiemelten fejlesztendő területet is megnevezett, így a járműgyártást, a specializált gép- és járműgyártást, az egészségipart és -turizmust, az élelmiszeripart, a zöldgazdaságot, az infokommunikációs szektort, valamint a védelmi ipart.

A nagyszabású koncepció megvalósításához szükséges pénzeszközöket részben uniós, illetve állami forrásból biztosít a kormány – tájékoztatott Varga Mihály, arra is emlékeztetve, hogy a 2020-ig hazánk rendelkezésére álló 12000 milliárd forint uniós forrás 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítják.

Új eleme az iparfejlesztési támogatásoknak a nemzeti forrású nagyvállalati beruházási támogatás, amellyel a valós piaci teljesítményre és fejlődésre képes hazai nagyvállalatokat kívánja a kormány segíteni abban, hogy megőrizzék és erősítsék a már elért pozíciójukat.

A stratégia egyik célja, hogy az ipar aránya a bruttó hazai termékben (GDP) a jelenlegi 23,5 százalékról 30 százalékra emelkedjen 2020-ig – hangsúlyozta Varga Mihály. Ezzel párhuzamosan csökkenteni kell az ipar egyoldalú függését a járműgyártástól és a hozzá kapcsolódó beszállítói iparágaktól, meg kell erősíteni a többi ágazatot is, a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés biztosítása érdekében – fejtette ki.

Az Európai Unióban a tervek szerint az ipari termelés arányát 2020-ra 20 százalékra növelik a jelenlegi 16 százalékról. Magyarországon a 30 százalékos arány eléréséhez évente átlagosan 7 százalékos ipari termelési növekedés szükséges, amihez az elmúlt években látott növekedési ütemet kell továbbra is biztosítani – szögezte le Varga Mihály.

Az öt stratégiai pillér

  • Innováció és új technológiák alkalmazása
  • Energia-, valamint anyaghatékonyság-növelés
  • Területi egyenlőtlenségek mérséklése, oldása
  • Munkahelyteremtés ösztönzése
  • Hazai erőforrások hatékony felhasználása

Fejlesztendő ágazatok

  • Járműgyártás
  • Specializált gép- és járműgyártás
  • Egészséggazdaság  és -turizmus
  • Élelmiszeripar
  • Zöldgazdaság
  • Infokommunikáció
  • Védelmi ipar

 (Nemzetgazdasági Minisztérium)

2016-02-18
Még 60 milliárdnyi kapacitásbővítési EU-pályázat jön a cégeknek

A tavaly nyáron meghirdetett két, a kkv-k kapacitásbővítését támogató gazdaságfejlesztési pályázatra rendkívüli érdeklődés mutatkozott, így további összesen 60 milliárd forinttal bővítik a keretet - hívja fel a figyelmet friss blogbejegyzésében a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. Ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy a Portfolio információi szerint várhatóan az idei első félévben újranyitják ezeket a pályázatokat, igaz az eddigi tapasztalatok alapján kissé "átgyúrt" pályázati szabályrendszer mellett. Azt, hogy az újranyitás nyárig megtörténhet, az is indokolhatja, hogy jelentős kifizetést kell teljesíteni idén a gazdaságfejlesztési pályázatoknál, így a várhatóan most is nagyon népszerű pályázatokkal gyorsan lehetne haladni ezen célok felé is.

Megnövelt keretösszeg, újranyitás

Az SZTA keddi bejegyzése arra mutat rá, hogy a tavaly nyáron meghirdetett, nagy népszerűségnek örvendő "Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése" (GINOP 1.2.1) című felhívás keretösszege 65-ről 105 milliárd forintra emelkedett. Ez persze abból a szempontból nem újdonság, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) január 19-én közzétett idei Éves Fejlesztési Kerete (ÉFK) már tartalmazta táblázatos formában a 105 milliárdra megnövelt keretösszeget.

Az viszont részben új információ, hogy ez a gyakorlatban majd a pályázatok újranyitása formájában lesz elérhető. A Portfolio tudomása szerint ez az újranyitás az idei első félévben várható majd, de azt, hogy pontosan milyen keretfeltételek (a nyárihoz képest mennyiben változó szabályok) mentén, még nem ismert. A blog is csak annyit ír, hogy

A pályázat újranyitását követően modern eszköz- és gépparkok, valamint fejlett infrastruktúrával ellátott telephelyek kialakítása céljából nyújthatnak be pályázati kérelmet a vállalkozások. Az elnyerhető összeg a korábbihoz hasonlóan minimum 50 millió, legfeljebb pedig 500 millió forint vissza nem térítendő támogatást jelent majd.

A blog arra is rámutat, hogy a "Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása" (GINOP 1.2.2) című felhívás keretösszege is emelkedett, 40 milliárd forintról 60 milliárd forintra. Itt is ugyanaz áll a háttérben, azaz a GINOP ÉFK-ja már tartalmazta azt, hogy ezen kódszámú pályázat tényleges teljes keretösszege már 60 milliárd forint. A blog összegzése szerint

A felhívás célja a vállalkozások növekedési és foglalkoztatási lehetőségeinek fejlesztése, ezért eszközfejlesztésre, infrastrukturális és ingatlan-beruházásra, akadálymentesítésre és IT fejlesztésére. Ez a támogatás 5 és 50 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást jelent.

Nagyon jó hír a cégeknek az újranyitás

Azt, hogy a GINOP 1.2.1. és 1.2.2. kódszámú pályázatokat várhatóan idén az első félévben újranyitják, cégek tömegeinek lehet jó hír, hiszen a tavaly nyári és őszi hónapok tapasztalata alapján igen erőteljesen túligényelték az akkor rendelkezésre álló kereteket. Amint egy november 13-i cikkünkben megírtuk: a 65 milliárd forintos keretösszegű 1.2.1 kódszámú pályázatra akkor 139 milliárd forintos támogatási igény állt bent a rendszerben, míg a 40 milliárdos keretű 1.2.2. kódszámúra 53 milliárd forint körül járt az összesített támogatási igény.

Cégek sokasága tehát még a pályázati keretek esetleg 20%-os megemelése mellett is kiszorulhattak akkor a lehetőségekből, így tehát nekik bizonyára jól jöhet most a pályázat újranyitása.

Forrás: portfolio.hu

2016-02-17
Időszakosan felfüggesztésre kerülnek egyes GINOP felhívások

A 2014-2020 közötti programozási időszak uniós forrásainak teljes körű felhasználása érdekében szükséges intézkedésekről" szóló 1018/2016. (I. 22.) Korm. határozatban foglalt feladatok és célok teljesítése érdekében az Irányító Hatóság felülvizsgálat céljából 2016.02.22. (hétfő) 14:00 órás határidővel felfüggeszti az alábbi felhívásokat:

 

 

  • GINOP-1.2.2-15 „Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása”
  • GINOP-1.2.5-15 „Logisztikai szolgáltató központok fejlesztéseinek támogatása”
  • GINOP-1.3.1-15 „Mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása”

A felülvizsgálatot követően a felhívások módosított feltételekkel, többek között a keretemelésekkel kiegészítve ismét elérhetők lesznek.

A GINOP-1.2.2-15 „Mikro, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása” felhívás esetében várhatóan az újranyitást követően támogatási kérelmek a nem szabad vállalkozási zónának minősülő településekről is ismételten benyújthatók lesznek.

A szabad vállalkozási zónákban megvalósuló fejlesztések esetében javasoljuk az azonnali beadást, mert az újranyitás időpontja egyenlőre kérdéses!

Kérjük, lehetőség szerint minél hamarabb lépjen kapcsolatba velünk annak érdekében, hogy sikeres pályázatát mihamarabb elkészíthessük!

Pályázati alkalmasság vizsgálatához töltse ki mellékelt adatlapunkat, hogy megtudja, jogosult-e indulni a pályázaton!

PÁLYÁZATI ELŐMINŐSÍTŐ→

2016-01-23
Pest megyei kutatók és cégek, figyelem: itt a nagy lehetőség!

Két, a központi régió cégei és szervezeti számára lehetőséget adó K+F+I uniós pályázat jelent meg péntek délután a hivatalos kormányzati oldalon, amelyek együttes keretösszege 7 milliárd forint. Mindez 2 nappal azután történt, hogy megjelent a régió számára egész évben várható pályázati menetrendben és abban a szóban forgó két pályázatot valóban már januárra előrevetítették. Mivel a VEKOP menetrendjében számos további pályázat megjelenését szintén januárra jelölték meg, így a következő egy hétben ebből kiindulva pályázati dömping várható

Péntek délután megjelent a "Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása" című (VEKOP-2.1.1-15 kódszámú) felhívás, amelynek meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 5 milliárd Ft.

A vállalati K+F+I tevékenység intenzitásának ösztönzése érdekében a Felhívás célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének növelése olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek támogatásával, amelyek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó, új, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák, továbbá ezek prototípusainak kifejlesztését eredményezik. Ennek érdekében a vállalati ipari kutatás, kísérleti fejlesztés, illetve innovációs tevékenységek kerülnek támogatásra állami társfinanszírozással. A fejlesztés megvalósulásának helyszíne kizárólag a Közép-magyarországi régió területe.

A Felhívás keretéből azon projektek kaphatnak támogatást, amelyek közvetett vagy közvetlen módon illeszkednek a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (Nemzeti S3) céljaihoz és szakosodási irányaihoz.

A Felhívás bevezetőjében többek között azt olvashatjuk, hogy a Felhívás feltételeinek megfelelő projekteket minimum 50 millió Ft (konzorcium esetén minimum 100 millió Ft) - maximum 500 millió Ft közötti vissza nem térítendő támogatásban részesíti a rendelkezésre álló forrás erejéig. Emellett az előleggel kapcsolatos feltételeknek megfelelő támogatott projekteknek a projekt megítélt támogatási összeg legfeljebb 75 %-ának megfelelő, maximum 375 millió Ft összegű előleget biztosít a Felhívás.

A kutatóintézetek erre figyeljenek

Ma egy másik, a központi régió szervezeteinek szóló K+F+I pályázat is megjelent "Kutatási infrastruktúra megerősítése - nemzetköziesedés, hálózatosodás" címmel (VEKOP-2.3.3-15 kódszám). Ennek meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 2 milliárd Ft.

A Felhívás indításának indokoltsága a hazai kutatási infrastruktúra nemzetközi versenyképességének erősítése, a nemzetközileg versenyképes tudás-centrumok létrejöttének támogatása, segítve ezzel a sikeres nemzetközi kutatási együttműködések kialakítását, elmélyítését a Közép-magyarországi régió területén.

A konstrukció keretében kizárólag olyan kutatási eszköz, illetve infrastruktúra-beszerzés, építés vagy korszerűsítés támogatható, amely nemzetközi kutatási infrastruktúrákban való magyar részvételt, illetve azokhoz való csatlakozást tesz lehetővé, valamint hozzájárul a Horizont 2020 program keretében támogatott programokhoz, elősegítve a nemzetközi és a hazai hálózatosodást és kutatási együttműködéseket, a hazai tudásközpontok nemzetközi versenyképességének megszerzése, megőrzése érdekében. Ennek révén erősíthető a különböző nemzetközi kutatói hálózatokban való sikeres magyar részvétel és pozíció, különös tekintettel a H2020 különböző kezdeményezéseiben és programjaiban való hazai részvétel növelésére.

A konstrukció kiemelten támogatja a 1640/2014. (XI. 14.) Korm. határozatban említett Kutatási Infrastruktúra c. dokumentumban megjelenő területeket - olvasható az összefoglalóban.

A Felhívás bevezetője szerint a Felhívás feltételeinek megfelelő projekteket minimum 50 millió Ft - maximum 500 millió Ft közötti vissza nem térítendő támogatásban részesíti a rendelkezésre álló forrás erejéig. Az előleggel kapcsolatos feltételeknek megfelelő támogatott projekteknek a megítélt támogatási összeg legfeljebb 75 %-ának megfelelő, maximum 375 millió Ft összegű előleget biztosít a Felhívás.

Forrás: portfolio

2016-01-04
Vége egy korszaknak: itt a 14 legnagyobb változás az új EU-ciklusban

December 31-ével lezárult a régi uniós ciklus számlabenyújtási szakasza, így a pályázók és az intézményrendszer is egyre jobban az új ciklusra koncentrálhat. A Portfolio összefoglalta a legfontosabb változásokat, amelyek közül számos lépés jelentős fejlesztésre, előrelépésnek számít, de egyúttal iparágakat is átrendez. Az egyik ilyen például az, hogy a kormány erőteljesen korlátozta az új ciklusban az elszámolható költségek mértékét, ami így tehát a pályázatírók díjazási rendszerét alakítja át. Az elszámolható költségek között például a projektmenedzsmentre csak legfeljebb 2,5 %-os költségkeret áll rendelkezésre a pályázati kiírások többségénél. Mindez persze azt a célt is szolgálja, hogy az EU-tól megkapott forrásokat minél inkább hatékonyan és a tényleges projektekre fordítsuk. Néhány év múlva majd meglátjuk, hogy ez mennyire sikerül. 

Változások

1. 15 Operatív program helyett most a célzottabb tervezésnek köszönhetően csak 10 Operatív Program van az új költségvetési időszakban

2. Elszámolható költségek arányának csökkentése.

3. Az előző ciklushoz képest fontos könnyítés volt a sokszor emlegetett utólagos önerő. A jövőben a támogatást szinte annak teljes összegében kifizetik, és csak az utolsó 10 százalék lehívásához kell igazolni az önerő rendelkezésre állását. Erre konkrét példa, amelyet a kormány részéről is rendszeresen használtak: egy 100 millió forintos értékű projektnél 50 százalékos támogatási intenzitás mellett az 50 millió forintnyi támogatásból 45 millió forint folyósítása után kell a nyertesnek “betennie" a hiányzó 5 millió forintnyi 10 százalékos önrészt.

4. Az önerő mellett fontos megemlítenünk a pályázati biztosíték eltörlését is, vagyis a biztosítékmentességet. Az új szabályozás szerint biztosíték nyújtása nélkül juthat uniós támogatáshoz az a vállalkozás, amely rendelkezik legalább egy lezárt, teljes üzleti évvel, és szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagyis nincs köztartozása. A biztosítéknyújtási kötelezettség alól a Kedvezményezett a feltételeknek való megfelelés esetén kérelem benyújtásával mentesülhet. A kérelem letölthető erről az oldalról.

5. Az előlegkifizetés mértéke 30%-ról 50%-ra emelkedett, ami szintén a pályázók likviditási helyzetét és a projekt gyorsabb megvalósítását segítheti, egyúttal a 2016-os gazdasági növekedésélénkítés céljában is segít a gazdaságba kerülő nagyobb volumenű pályázati előleg.

6. A 2007-2013-as ciklusban még a Közép-magyarországi régió (KMR) is szépen kapott forrást, most viszont már alig a relatív fejlettsége miatt. Épp ezért válik szét Pest megye is, hogy a következő, 2021-től induló ciklusban már ne sújtsa annyira az agglomerációt Budapest "túlfejlettsége". Egyetlen kiskapu van a KMR-ben tevékenységet végző vagy székhelyű vállalatok számára, ha konvergencia régióban fejlesztenek, esetleg létrehoznak telephelyet és ott valósítják meg a beruházást. Fontos tudni, hogy a beruházásnak, fejlesztésnek fizikailag is ténylegesen a konvergencia régióban kell megvalósulnia, azaz nem érdemes trükközni azzal, hogy létrehozunk egy vidéki székhelyet, vagy telephelyet, de az üzletmenetet lényegét továbbra is a KMR-ben folytatjuk.

7. Az új ciklusban csak a gyártó és feldolgozóiparban tevékenykedő cégeket támogatják az úgynevezett kapacitásbővítő támogatásokból. Így a szolgáltató és a kereskedelmi tevékenységet végző cégeknek kevesebb az esélye, hogy pályázati forráshoz jussanak eszközbeszerzés és ingatlanfejlesztés területén. Az előző költségvetési ciklusban nem volt ilyen iparági korlátozás.

8. A korábbi időszakhoz képest a mostani ciklusban minden pályázatot pontoznak. A pontozás alapján történik a pályázatok értékelése.

9. A pályázatok többségénél a megvalósításra rendelkezésre álló idő 24 hónap helyett 12 hónap lesz, és részben ezzel összefüggésben a nagy beruházások esetében már a pályázat benyújtásakor szükséges a jogerős építési engedélyek megléte.

10. Az előző ciklussal ellentétben a mostani időszakban már meg kell határozni a projektek esetében ún. mérföldköveket, melyek során kötelező a pályázónak kifizetési kérelmet benyújtani.

11. Az előző ciklusban az EMIR nevű elektronikus pályázatkezelői felület működött, amelyet az informatikai fejlesztések nyomán a FAIR rendszer vált az új ciklusban, amely még gyermekbetegségekkel küzd, de egységes felületet biztosít a pályázatokkal kapcsolatos teljeskörű ügyintézésre.

12. Az előző időszakhoz képest a papír alapú benyújtást felváltotta az online felület. Továbbá minden kommunikáció e-mailben és az online felületen történik.

13. Problémás elem lehet az új ciklusban, hogy egyes esetekben a pályázóknak a támogatási előleghez is az előleg összegét meghaladó mértékű vagyoni biztosítékot kell felmutatniuk, ami kizárja a versenyből azokat az induló vállalkozásokat, amelyek aktuálisan ugyan csekély tőkerejűek, ám nagy növekedési potenciállal rendelkeznek.

13+1. Végül egy fontos szabály, amire az elektronikus pályázással összefüggésben fel kell hívnunk a figyelmet, de még sokan elfelejtik. Az online felületen feltöltött pályázatok esetében 3 napon belül be kell küldeni papír alapon (postán, vagy elektronikus aláírással) egy nyilatkozatot, amely hitelesíti, hogy valóban maga a pályázó nyújtotta be a pályázatot az elektronikus felületen.

Forrás: portfolio.hu