Friss Híreink
Pályázatírási szolgáltatásunkat jellemzően fix díj nélküli, sikerdíjas konstrukcióban nyújtjuk
2015-12-15
Így kaphatnak uniós pénzt jövőre a nagyvállalatok

Úgy juthatnak uniós forrásokhoz a nagyvállalatok 2016-ban, ha olyan projektekben vesznek részt, mely kis- és középvállalkozások számára közvetlen előnyökkel járnak. Hazai forrásból pedig 15 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást irányozott elő nekik a kormány, ha a fejlesztendő tevékenysége a feldolgozóipari ágak (TEÁOR 10-33) körébe sorolt ágazatok valamelyikébe esik. 

Nem maradnak támogatás nélkül 2016-ban a nagyvállalatok, nemcsak hazai, de uniós forrásokat is címzett nekik a kormány. Miközben ebben az évben 3 milliárd forintot különítettek el a nagy cégeknek a hazai költségvetésből, jövőre már 15 milliárd forintot tartalmaz a büdzsé nagyvállalatok beruházási támogatása című sora, olvashatjuk aVilággazdaság cikkében.

A kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseinek egyik fő eleme az újraiparosítás, az iparfejlesztés. Ennek megvalósítása érdekében szükségesnek tartja támogatni a nagyvállalatok beruházásait. Ugyanakkor, a nagyvállalatok az uniós pénzből támogatott felhívások során nem kerülnek megjelölésre, mint célcsoport vagy kedvezményezettek. Ez nem jelenti azt, hogy a cégek uniós támogatás nélkül maradnak, hiszen az új, 2014-2020-as uniós fejlesztési időszak programjai tartalmaznak pályázati lehetőségeket a nagyvállalatok számára is.

A már korábban megjelent K+F pályázati lehetőségeknél (GINOP-2.1.1-15GINOP-2.2.1-15) is láthatjuk feltüntetve a nagyvállalatokat a támogatást igénylők körénél, viszont vannak bizonyos feltételek, melyeknek meg kell felelni a nagyvállalatoknak.

Támogatási kérelmet nyújthatnak be nagyvállalatok, akkor ha, 
 

  • KKV-val konzorciumban ad be támogatási kérelmet, vagy
  • Önállóan, ha a támogatási kérelemben bemutatja, hogy a projekt eredményéből, hasznaiból a KKV-k hogyan részesülnek.


A cikk fontos információja, hogy december végén jelenik meg a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program jövő évi fejlesztési kerete, mely tartalmazza majd azt a pontos összeget, amelyet 2016-ban a nagyvállalatok költhetnek uniós támogatások terhére.

Forrás: portfolio.hu

NAGYVÁLLALATI LEHETŐSÉGEK

NAGYVÁLLALATI ŰRLAP

2015-12-06
Segítünk a megfelelő munkaerő megtalálásában!

Szakemberhiány szorongatja a vállalkozások vezetőit.  | Magyarországon a munkaadók 47 százaléka küzd a szakemberhiánnyal. | Legnagyobb kereslet a szakmunkásokra, gépkezelőkre és mérnökökre van.

 

Önnek is gondja van az új emberek felvételével?
Nem találja meg a megfelelő jelölteket?
Túl sok idejét elveszi az önéletrajzok nézegetése és az interjúztatás?
Ráadásul mi történik, ha akit végül felvesz, mégsem válik be?
Gondolt már fejvadász cégekkel való együttműködésre, de rossz tapasztalata van velük vagy esetleg túl drágák?

A MEGOLDÁS A TESK EGYSZERŰSÍTETT TOBORZÁS!

A TESK toborzási csomagjai kedvező áron nyújtanak segítséget a toborzásban garanciákkal.

A szolgáltatás menete:

  • Pontos igényfelmérés, a keresett jelölt felé támasztott pontos elvárások közös kialakítása
  • Kiemelt hirdetések kihelyezése
  • Facebook marketing kampány a célközönségre optimalizálva további jelöltek elérése érdekében
  • A jelentkezések feldolgozása, a jelentkezők előszűrése
  • Adatbázis kutatásból további, az elvárásoknak megfelelő jelöltek keresése, számukra a pozíció megajánlása és érdeklődésük felkeltése
  • Szakmai interjús előszűrések, értékelés készítése
  • Igény esetén Mini-AC, azaz egy csoportos gyakorlati interjú készítése a legjobb jelöltekkel (A Mini AC alkalmas arra, hogy a feladatok megoldásán keresztül, a szociális mázuk áttörésével valóban és mélyebben megismerjük a jelöltek személyiségét, kommunikációs képességüket és szakmai kompetenciájukat.)
  1. A szolgáltatás garantált végeredménye: az Elvárásoknak megfelelő legalább 3 jelölt bemutatása.
  2. A garantált végeredmény nem teljesítése esetén 100%-os pénzvisszafizetési garanciát vállalunk.

További információ és ajánlatkérés az alábbi linkre kattintva:

http://www.tesk.hu/Egyszerusitett-Toborzas

Vagy keresse Héczei Anikót a 70/375-8977-es telefonszámon.

AJÁNLATKÉRŐ →

2015-11-15
Ezért izgul most 3000 cég Magyarországon

Összesen 3062 cég adott be támogatási kérelmet a nyáron megjelent két kapacitásbővítő gazdaságfejlesztési pályázatra 191,6 milliárd forintnyi támogatási igénnyel - tudta meg a Portfolio egy piaci forrás közérdekű adatigénylése nyomán. Egyelőre 550 cég jogosult támogatásra, közülük 436 már a döntéselőkészítő bizottság zöld jelzését is megkapta, de támogatási döntést még egyetlen cég sem kapott. Ezzel együtt újabb csavar a november elsején hatályba lépett közbeszerzési törvényben, hogy ezeknek a cégek, ha 25 millió forint feletti támogatást kapnak, mégis belefutnak a közbeszerzési kötelezettség végigvitelének kényszerébe. 

A szeptember 14.-i állapot szerinmég 114 milliárd forintnál állt az összesített támogatási igény a GINOP 1.2.1.-15 kódszámú, "Mikro, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése" című pályázatra, de a legfrissebb adatok szerint ez csaknem 139 milliárd forintra nőtt - tudta meg a Portfolio egy piaci szereplő közérdekű adatigénylésre érkezett adatok alapján.

Az alábbi táblázatból az is látszik, hogy 858 darabnál jár a pályázatok száma (két hónapja 684-nél állt), de egyelőre csak 436-nál jár a támogatásra jogosultak száma, amelyek egyúttal mind meg is kapták az illetékes döntéselőkészítő bizottság támogatását.

Más forrásból a Portfolio úgy tudja, hogy ebből a 139 milliárd forintból nagyságrendileg 100 milliárd forint lehet az, amely a szakaszos elbírálás miatt az augusztus 15-i határnapig érkezett be és ebből nagyságrendileg 60 milliárd forintnyi pályázat juthat majd el a pozitív támogatási döntésig. Mivel az említett GINOP pályázat támogatási kerete 65 milliárd forint, így tehát maradna még 5 milliárd forintnyi keret, de mivel az új rendszerben az IH-vezetőnek van 20%-os keretemelési lehetősége (+13 mrd), így a további 18 milliárd forint sorsáról születhet majd még döntés.

Figyelemre méltó, hogy a pályázatnál 76%-os volt a hiánypótoltatott pályázatok aránya(az alábbi második pályázatnál ez "csak'" 55%-os volt). Amint az alábbi táblázat mutatja: egyelőre egyetlen cég esetén sem született még meg a támogatási döntés, de a lemorzsolódási arányok összhangban lehetnek azzal, mint amit az első pályázati tapasztalatok alapján sejteni lehetett (40-50% körül).

A táblázat második sora a GINOP 1.2.2.-15 kódszámú, "Mikro-kis és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása" című pályázatra érkezett igényeket mutatja. Itt a két hónappal ezelőtti 1964 darabhoz képest már 2204 pályázatnál járunk és 46,4-ről 52,6 milliárdra emelkedett az összesített támogatási igény. Egyelőre csupán 114 cég jogosult támogatásra, és a bírálati folyamat még nem jutott el oda, hogy a döntéselőkészítő bizottság elé kerüljenek az anyagok. 

Nemcsak a támogatási döntési eredmények miatt izgul tehát mintegy 3000 cég Magyarországon, hanem amiatt is izgulhat, hogy anapokban megjelent a parlament oldalán egy módosító indítvány (amely ráadásul a gazdasági bizottsági vitát lezáró összegző anyagban is szerepel, tehát már a plenáris ülés elé kerül), amely lényegében kiveszi a GINIOP 1-es prioritása alá tartozó pályázatokra a közbeszerzési kötelezettséggel kapcsolatos könnyítést.

A szöveg szerint ugyanis csak az mentesülne 25 millió forint feletti elnyert támogatás esetén a közbeszerzési kötelezettség alól, amely pályázatok esetén november elseje előtt megszületett a támogatói döntés, márpedig a fenti két pályázat esetén ez nem történt meg. A módosító indítvány egyúttal a K+F+I területre továbbra is engedné a könnyítést a fenti szabály alól. 

Forrás: portfolio.hu

2015-11-11
Külpiacra lépés

Külpiacra lépési szolgáltatásaink

Partnereink számára komplex szolgáltatást nyújtunk, így termékeik, szolgáltatásaik számos külpiacra eljuthatnak.

Az exportlehetőségek feltárásával, biztosításával, illetve közvetítéssel, az ajánlattól egészen a leszállításig támogatjuk partnereinket, de a nemzetközi fejlesztési pályázatok becsatornázásában és a külkereskedelmi ügyletek teljes körű lebonyolításában is segítséget nyújtunk.

Szolgáltatásaink:

  • külpiacra lépési stratégia kidolgozása
  • piac- és versenytárs-elemzés
  • célországok kiválasztása, priorizálása
  • termékek/szolgáltatások tesztelése potenciális Ügyfeleken és/vagy disztribútorokon
  • árazás és üzleti modell kialakítása
  • mystery shopping (próbavásárlás)
  • értékesítési csatorna kiépítése, sales anyagok elkészítése
  • partnerkeresés (ideális profil, megkeresés, megállapodás-kötés)
  • kiállításokon való megjelenés támogatása, hatékony stratégia kidolgozása
  • belföldi szakmai programok szervezése
  • üzletember találkozók szervezése
  • külpiacra lépés finanszírozására javaslattétel (tőkebevonás, támogatások, stb.)
2015-11-07
Kitolhatjuk a sok EU-pályázatot, de erre érdemes figyelni

Nincs azzal gond, ha a 2014-2020-as uniós ciklus első felében hullámszerűen megjelenik az összes uniós pályázat, ha menetközben majd az igényekhez igazítják a kereteket, az intézményrendszer pedig rugalmas és megfelelő képzést kap - értettek nagyjából egyet a szakértők abban a panelbeszélgetésben, amely a keddi Vállalati Növekedés 2015 című konferenciánkon jött létre. A pályázatok kiírása a bankok kockázati étvágyát is fokozatosan emelheti a hitelezés terén, a hitelkeresletet pedig az is serkentheti, ha a pályázatok kiírói világosan kommunikálják, hogy mely célokra lesz, illetve nem lesz forrás. A szakértők külön-külön kifejtették véleményüket arról, hogy az eddig megjelent GINOP-pályázatok feltételrendszerét hogyan látják, tekintettel arra, hogy az elmúlt hetekben erről egy kormányzati konzultáció is zajlott. 

Tartható-e az összes uniós pályázat 2017 nyaráig történő meghirdetése és milyen üzleti-piaci következményekkel járhat ez?

Botos Viktor, a Hipavilon Magyar Szellemi Tulajdon ügynökség ügyvezetője hozzászólásában arra utalt vissza, hogy az előző, 2007-2013-as ciklus egyik legfontosabb tapasztalata az volt: sok szakterületen csak az időszak második felében hirdették meg a pályázatokat, emiatt több területen is tudták felhasználni a forrásokat, így a ciklus végén pánikszerűen kellett meghirdetni még pályázatokat a forrásfelhasználás érdekében. Hozzátette: Ezeket a tapasztalatokat elkerülve célszerű, ha "fejnehéz" lesz a rendszer, azaz a ciklus elején minden pályázatot meghirdetnek, "aztán később az élethez igazítják őket", hogy ténylegesen kihelyezhetők legyenek a források.

Saját szakterülete miatt összességében azt hangsúlyozta, hogy a cél a minél több tudásalapú szellemi termék piaci hasznosulása, ennek elősegítése. Emlékeztetett arra, hogy a Szellemi Tulajdon Világszervezetének friss adatai szerint az EU GDP-jének 39%-a tudásintenzív ágazatokból érkezik. Magyarországon ez 45%, és ez is alátámasztja az innovációs terület gazdasági jelentőségét, így ha az ilyen típusú pályázatok időben érkeznek, akkor az segíthet az egész magyar gazdaságnak.

Szebeni Dávid, a Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságpolitika oktatója, az Enrawell Kft. stratégiai igazgatója (a 2014-2020-as Operatív Programok volt stratégiai tervezője) összességében nem tartja rossz ötletnek a felpörgetett kiírási időszakot, a megvalósítást pedig majd remélhetőleg lehet szakaszolni. Így ugyanis - a pályázatírói-tanácsadói árakat leszámítva - elkerülhető az, hogy bizonyos iparágakban hullámszerű árfelhajtó hatást okozzon a pályázati dömping. Az nagy kérdés szerinte, hogy az intézményrendszer képes lesz-e kiírni a megjelölt dátumig a pályázatokat, mert nagyon nagy a fluktuáció, és korlátozott a stáb nagy részének tapasztalata. Utóbbi problémára azt szorgalmazta, hogy legyenek rendszeres intézményrendszeri képzések, akár olyanok, mint ami a MAG Zrt.-nél működött.

Tóth Viktor a Budapest Bank vállalati üzletágvezetője a banki kockázati étvágy szemszögéből vizsgálta meg a kérdést. Úgy látja, hogy a pályázati dömping azt okozhatja, hogy a 2014-2020-as ciklus végén fog megnőni a bankok kockázati étvágya, persze már a pályázati meghirdetések felfutása is elkezdheti élénkíteni azt. Azt azonban határozottan kijelentette, hogy a pályázatokhoz kapcsolódó megnövekvő finanszírozás nem emelni, hanem a verseny miatt csökkenteni fogja a banki árakat (a hitel árát).

Tóth Ádám, az European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetője úgy látja, hogy kettős kockázat látszik a hullámszerű pályázati meghirdetésben: egyrészt az intézményrendszer oldalán, másrészt a pályázói oldalon. Előbbi kapcsán utalt a kiírásokhoz képest sok hónapra megszülető döntésekre, illetve a csúszó pályázati meghirdetésekre, éves fejlesztési keretekre. Utóbbi kapcsán pedig arra a kockázatra utalt, hogy a sorozatosan csúszó pályázatok, illetve az elhúzódó elbírálói döntéshozatal passzivitást válthat ki a pályázókból, ez pedig a tömegesen megnyíló források lehívhatóságát is veszélyezteti (lesz-e elég jelentkező rájuk). 

A forrásokhoz való hozzájutás témaköre
A pályázati, illetve banki finanszírozáshoz való hozzájutás témakörét feszegetve Tóth Viktor azt rögzítette, hogy míg a jelenleg sokan pesszimistán ítélhetik meg a folyamatokat, de ha 10-15 év múlva visszatekintünk, akkor mégiscsak azt látjuk majd, hogy most vannak az aranyévek. Ezzel a rendkívül alacsony hitelkamatokra és kedvező kondíciókra utalt (fix hosszú kamaton NHP, EXIM-hitelek, vissza nem térítendő uniós források). Emlékeztetett arra, hogy néhány éve a magyar vállalkozók még 14-16%-os éves kamat mellett kaptak hiteleket, most pedig sokkal olcsóbban, ez pedig jelentősen javította a költségoldali versenyképességüket a régiós mezőnyben. Azt is kiemelte, hogy ha a visszatérítendő uniós források, illetve a pályázatok csúsznak, akkor a jegybanki Növekedési Hitelprogramnak is célszerű átnyúlnia a 2016-os évre, illetve pótlólagos finanszírozást biztosítania.

A pályázati pénzekhez való hozzáférés témakörében Szebeni Dávid kiemelte, hogy a tanácsadókra igenis szükség van, mert a Budapest Bank előadásából is kiderült, hogy a kormányzati kommunikáció és az országos roadshow ellenére is csak a megkérdezettek 60%-a hallott az új pályázatok elindulásáról, illetve csak 15%-uk tudott kedvező/kedvezőtlen irányú pályázati szabályváltozást megjelölni. Szebeni a már megjelent GINOP-pályázatok tapasztalatai kapcsán úgy fogalmazott: mélyen gyökerező korrupciós hittel találkozott többször is, azaz mindenki úgy jön oda, hogy milyenek a kapcsolataik, és tudják-e garantálni a pályázati nyerést.

Megemlítette az információ/dezinformáció témakörében azt, hogy a közelmúltban megnyílt 50 milliárd forintos vállalati KFI pályázat kapcsán múlt héten elterjedt egy állami intézmény felől, hogy néhány napon belül be fogják zárni (miközben a szakaszos elbírálási rend miatt ezt nem is lehet megtenni). Hozzátette: őt az lepte meg, hogy a "tuti" állami információs forrás miatt még a nagy tanácsadó cégek is elhitték az információ valódiságtartalmát és ez mindenképpen elgondolkodtató a rendszer működését, illetve a vállalkozói kultúrát tekintve. Kijelentette: a Szabad Vállalkozási Zóna erőltetése a pályázatok terén "elhibázott ötlet" és reményét fejezte ki, hogy ezt 1-2 éven belül elfelejti a kormány. Ő úgy látja, hogy nem az SZVZ-kből indul ki Magyarország fellendülése, hanem a régiós gazdasági erőcentrumokból, így Debrecenből, Szegedből, vagy például Győrből.

Botos Viktor a pályázatok szakmai tartalmát, és a hozzáférhetőséget illetően úgy fogalmazott: "az egyik szemem sír, a másik nevet". A pozitív tényezők között említette azt, hogy az eddig megjelent GINOP pályázatok mindegyikében megjelenik valamilyen formában a tudás menedzselése, védelmének lehetősége (szellemi termékek védelme, elszámolható költségek között benne van), így a saját szakterületét illetően elégedett. Kedvezőtlen tényezőként említette azt, hogy nagyon sok olyan projektkezdemény ér el hozzájuk, amelyek nagyon innovatív ötleten alapulnak, ígéretesnek néznek ki piaci szemmel is (akár kockázati tőkebefektető szemszögéből is), de mindig zsákutcába jutnak. Ennek oka sokszor az, hogy ezen projektkezdemények mögött nincs céges múlt, sőt céges forma sem (2 lezárt üzleti év, bejelentett alkalmazott, stb.), így nem pályázatképesek, illetve a kockázati tőke/pénzintézetek által is nem igazán finanszírozható, emiatt esélytelen, hogy ezekből a projektekből valamilyen módon legyen piacra jutó termék. A napokban megjelent prototípus pályázat ugyanakkor oldja ezt a finanszírozási nehézséget. 

Az innováció témaköre és a KFI-pályázat kapcsán érdemes arra a beszélgetésben konkrétan nem érintett szempontra is kitérni, hogy a rendszerbe szervezett vállalati innovációs tevékenység nagy előny a vállalatok növekedésében és ebből a szempontból fontos előrelépés volt az, hogy 2012-ben elindult az EU-ban az IMP3rove program, illetve 2013-ban annak szabványosítása (CEN TS/MSZ 16555). Ennek a szabványnak a minél szélesebb körű magyarországi elterjesztése (ahogy fentebb említettük a 14-16%-os vállalati hitelkamatok elolvadását) szintén kulcsfontosságú lesz abban, hogy a magyar kkv-szektor a nemzetközi versenyben még jobban állni tudja a versenyt.

Tóth Ádám az eddig megjelent GINOP-pályázat kapcsán úgy látja: a cégek el tudják fogadni, sőt egyet is értenek az objektív szempontokkal és a pontrendszerrel, az pedig kedvező, hogy az utóbbi 1-2 évben jelentősen tisztult a pályázati tanácsadói piac. A fentebb is említett vállalati KFI pályázat kapcsán ő úgy látja, hogy abban a termelő-gyártó szegmens cégei is részt kívánnak venni, tehát igenis van érdeklődés és nyitottság a cégek részéről az új típusú kiírások és feltételrendszerek iránt is. Ő is azt szorgalmazta, hogy a kormányzat által egyértelműen legyenek kimondva azok az irányok és pályázatok, amelyek nem lesznek (támogathatók), mert még mindig gyakori kérdés a cégektől, hogy mikor lesz újra "lakáspályázat" (hasonló ahhoz, mint a GOP-ban a kombinált hitelprogram). A határok egyértelmű kimondásával szerinte mindenkinek segítenének, mert a cégek sem várnának olyan célokra, amelyek úgysem reálisak. 

Forrás: portfolio.hu