Friss Híreink
Pályázatírási szolgáltatásunkat jellemzően fix díj nélküli, sikerdíjas konstrukcióban nyújtjuk
2015-11-07
Kitolhatjuk a sok EU-pályázatot, de erre érdemes figyelni

Nincs azzal gond, ha a 2014-2020-as uniós ciklus első felében hullámszerűen megjelenik az összes uniós pályázat, ha menetközben majd az igényekhez igazítják a kereteket, az intézményrendszer pedig rugalmas és megfelelő képzést kap - értettek nagyjából egyet a szakértők abban a panelbeszélgetésben, amely a keddi Vállalati Növekedés 2015 című konferenciánkon jött létre. A pályázatok kiírása a bankok kockázati étvágyát is fokozatosan emelheti a hitelezés terén, a hitelkeresletet pedig az is serkentheti, ha a pályázatok kiírói világosan kommunikálják, hogy mely célokra lesz, illetve nem lesz forrás. A szakértők külön-külön kifejtették véleményüket arról, hogy az eddig megjelent GINOP-pályázatok feltételrendszerét hogyan látják, tekintettel arra, hogy az elmúlt hetekben erről egy kormányzati konzultáció is zajlott. 

Tartható-e az összes uniós pályázat 2017 nyaráig történő meghirdetése és milyen üzleti-piaci következményekkel járhat ez?

Botos Viktor, a Hipavilon Magyar Szellemi Tulajdon ügynökség ügyvezetője hozzászólásában arra utalt vissza, hogy az előző, 2007-2013-as ciklus egyik legfontosabb tapasztalata az volt: sok szakterületen csak az időszak második felében hirdették meg a pályázatokat, emiatt több területen is tudták felhasználni a forrásokat, így a ciklus végén pánikszerűen kellett meghirdetni még pályázatokat a forrásfelhasználás érdekében. Hozzátette: Ezeket a tapasztalatokat elkerülve célszerű, ha "fejnehéz" lesz a rendszer, azaz a ciklus elején minden pályázatot meghirdetnek, "aztán később az élethez igazítják őket", hogy ténylegesen kihelyezhetők legyenek a források.

Saját szakterülete miatt összességében azt hangsúlyozta, hogy a cél a minél több tudásalapú szellemi termék piaci hasznosulása, ennek elősegítése. Emlékeztetett arra, hogy a Szellemi Tulajdon Világszervezetének friss adatai szerint az EU GDP-jének 39%-a tudásintenzív ágazatokból érkezik. Magyarországon ez 45%, és ez is alátámasztja az innovációs terület gazdasági jelentőségét, így ha az ilyen típusú pályázatok időben érkeznek, akkor az segíthet az egész magyar gazdaságnak.

Szebeni Dávid, a Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságpolitika oktatója, az Enrawell Kft. stratégiai igazgatója (a 2014-2020-as Operatív Programok volt stratégiai tervezője) összességében nem tartja rossz ötletnek a felpörgetett kiírási időszakot, a megvalósítást pedig majd remélhetőleg lehet szakaszolni. Így ugyanis - a pályázatírói-tanácsadói árakat leszámítva - elkerülhető az, hogy bizonyos iparágakban hullámszerű árfelhajtó hatást okozzon a pályázati dömping. Az nagy kérdés szerinte, hogy az intézményrendszer képes lesz-e kiírni a megjelölt dátumig a pályázatokat, mert nagyon nagy a fluktuáció, és korlátozott a stáb nagy részének tapasztalata. Utóbbi problémára azt szorgalmazta, hogy legyenek rendszeres intézményrendszeri képzések, akár olyanok, mint ami a MAG Zrt.-nél működött.

Tóth Viktor a Budapest Bank vállalati üzletágvezetője a banki kockázati étvágy szemszögéből vizsgálta meg a kérdést. Úgy látja, hogy a pályázati dömping azt okozhatja, hogy a 2014-2020-as ciklus végén fog megnőni a bankok kockázati étvágya, persze már a pályázati meghirdetések felfutása is elkezdheti élénkíteni azt. Azt azonban határozottan kijelentette, hogy a pályázatokhoz kapcsolódó megnövekvő finanszírozás nem emelni, hanem a verseny miatt csökkenteni fogja a banki árakat (a hitel árát).

Tóth Ádám, az European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetője úgy látja, hogy kettős kockázat látszik a hullámszerű pályázati meghirdetésben: egyrészt az intézményrendszer oldalán, másrészt a pályázói oldalon. Előbbi kapcsán utalt a kiírásokhoz képest sok hónapra megszülető döntésekre, illetve a csúszó pályázati meghirdetésekre, éves fejlesztési keretekre. Utóbbi kapcsán pedig arra a kockázatra utalt, hogy a sorozatosan csúszó pályázatok, illetve az elhúzódó elbírálói döntéshozatal passzivitást válthat ki a pályázókból, ez pedig a tömegesen megnyíló források lehívhatóságát is veszélyezteti (lesz-e elég jelentkező rájuk). 

A forrásokhoz való hozzájutás témaköre
A pályázati, illetve banki finanszírozáshoz való hozzájutás témakörét feszegetve Tóth Viktor azt rögzítette, hogy míg a jelenleg sokan pesszimistán ítélhetik meg a folyamatokat, de ha 10-15 év múlva visszatekintünk, akkor mégiscsak azt látjuk majd, hogy most vannak az aranyévek. Ezzel a rendkívül alacsony hitelkamatokra és kedvező kondíciókra utalt (fix hosszú kamaton NHP, EXIM-hitelek, vissza nem térítendő uniós források). Emlékeztetett arra, hogy néhány éve a magyar vállalkozók még 14-16%-os éves kamat mellett kaptak hiteleket, most pedig sokkal olcsóbban, ez pedig jelentősen javította a költségoldali versenyképességüket a régiós mezőnyben. Azt is kiemelte, hogy ha a visszatérítendő uniós források, illetve a pályázatok csúsznak, akkor a jegybanki Növekedési Hitelprogramnak is célszerű átnyúlnia a 2016-os évre, illetve pótlólagos finanszírozást biztosítania.

A pályázati pénzekhez való hozzáférés témakörében Szebeni Dávid kiemelte, hogy a tanácsadókra igenis szükség van, mert a Budapest Bank előadásából is kiderült, hogy a kormányzati kommunikáció és az országos roadshow ellenére is csak a megkérdezettek 60%-a hallott az új pályázatok elindulásáról, illetve csak 15%-uk tudott kedvező/kedvezőtlen irányú pályázati szabályváltozást megjelölni. Szebeni a már megjelent GINOP-pályázatok tapasztalatai kapcsán úgy fogalmazott: mélyen gyökerező korrupciós hittel találkozott többször is, azaz mindenki úgy jön oda, hogy milyenek a kapcsolataik, és tudják-e garantálni a pályázati nyerést.

Megemlítette az információ/dezinformáció témakörében azt, hogy a közelmúltban megnyílt 50 milliárd forintos vállalati KFI pályázat kapcsán múlt héten elterjedt egy állami intézmény felől, hogy néhány napon belül be fogják zárni (miközben a szakaszos elbírálási rend miatt ezt nem is lehet megtenni). Hozzátette: őt az lepte meg, hogy a "tuti" állami információs forrás miatt még a nagy tanácsadó cégek is elhitték az információ valódiságtartalmát és ez mindenképpen elgondolkodtató a rendszer működését, illetve a vállalkozói kultúrát tekintve. Kijelentette: a Szabad Vállalkozási Zóna erőltetése a pályázatok terén "elhibázott ötlet" és reményét fejezte ki, hogy ezt 1-2 éven belül elfelejti a kormány. Ő úgy látja, hogy nem az SZVZ-kből indul ki Magyarország fellendülése, hanem a régiós gazdasági erőcentrumokból, így Debrecenből, Szegedből, vagy például Győrből.

Botos Viktor a pályázatok szakmai tartalmát, és a hozzáférhetőséget illetően úgy fogalmazott: "az egyik szemem sír, a másik nevet". A pozitív tényezők között említette azt, hogy az eddig megjelent GINOP pályázatok mindegyikében megjelenik valamilyen formában a tudás menedzselése, védelmének lehetősége (szellemi termékek védelme, elszámolható költségek között benne van), így a saját szakterületét illetően elégedett. Kedvezőtlen tényezőként említette azt, hogy nagyon sok olyan projektkezdemény ér el hozzájuk, amelyek nagyon innovatív ötleten alapulnak, ígéretesnek néznek ki piaci szemmel is (akár kockázati tőkebefektető szemszögéből is), de mindig zsákutcába jutnak. Ennek oka sokszor az, hogy ezen projektkezdemények mögött nincs céges múlt, sőt céges forma sem (2 lezárt üzleti év, bejelentett alkalmazott, stb.), így nem pályázatképesek, illetve a kockázati tőke/pénzintézetek által is nem igazán finanszírozható, emiatt esélytelen, hogy ezekből a projektekből valamilyen módon legyen piacra jutó termék. A napokban megjelent prototípus pályázat ugyanakkor oldja ezt a finanszírozási nehézséget. 

Az innováció témaköre és a KFI-pályázat kapcsán érdemes arra a beszélgetésben konkrétan nem érintett szempontra is kitérni, hogy a rendszerbe szervezett vállalati innovációs tevékenység nagy előny a vállalatok növekedésében és ebből a szempontból fontos előrelépés volt az, hogy 2012-ben elindult az EU-ban az IMP3rove program, illetve 2013-ban annak szabványosítása (CEN TS/MSZ 16555). Ennek a szabványnak a minél szélesebb körű magyarországi elterjesztése (ahogy fentebb említettük a 14-16%-os vállalati hitelkamatok elolvadását) szintén kulcsfontosságú lesz abban, hogy a magyar kkv-szektor a nemzetközi versenyben még jobban állni tudja a versenyt.

Tóth Ádám az eddig megjelent GINOP-pályázat kapcsán úgy látja: a cégek el tudják fogadni, sőt egyet is értenek az objektív szempontokkal és a pontrendszerrel, az pedig kedvező, hogy az utóbbi 1-2 évben jelentősen tisztult a pályázati tanácsadói piac. A fentebb is említett vállalati KFI pályázat kapcsán ő úgy látja, hogy abban a termelő-gyártó szegmens cégei is részt kívánnak venni, tehát igenis van érdeklődés és nyitottság a cégek részéről az új típusú kiírások és feltételrendszerek iránt is. Ő is azt szorgalmazta, hogy a kormányzat által egyértelműen legyenek kimondva azok az irányok és pályázatok, amelyek nem lesznek (támogathatók), mert még mindig gyakori kérdés a cégektől, hogy mikor lesz újra "lakáspályázat" (hasonló ahhoz, mint a GOP-ban a kombinált hitelprogram). A határok egyértelmű kimondásával szerinte mindenkinek segítenének, mert a cégek sem várnának olyan célokra, amelyek úgysem reálisak. 

Forrás: portfolio.hu

2015-10-23
Támogatást megelőlegező és önerő kiegészítő hitel

Finanszírozza meg előre  pályázati támogatását!

Az elnyert pályázati támogatást ezzel a lehetőséggel már a beruházás megvalósítási szakaszában is felhasználhatja. Hitel formájában fel tudja használni, és a támogatás lehívásáig Önnek csak a kamatokat kell fizetnie. A felvett hitel a támogatásból automatikusan visszafizetésre kerül.

KONDÍCIÓK

Kamat

0,35% / év

Kezelési költség

0,8% / év

Szükség esetén a Garantiqa állami kezességet fél áron, 0,65%/év kamattal veheti igénybe hozzá

Kezdeti banki költség

1,5% + 15.000,- Ft

Támogatással történő végtörlesztés díja

0%

Önerejét is szeretné kiegészíteni a támogatás megelőlegezéséhez?

Kamat támogatott konstrukcióban a támogatáson felül is igényelhet plusz hitelt. Ennek pontos mértéke minden esetben a konkrét ügylet részletes bevizsgálását követően határozható meg.

KONDÍCIÓK

Kamat

0,85%+0,8%

Kezelési költség

1,65% / év

Szükség esetén a Garantiqa állami kezességet fél áron, 0,65%/év kamattal veheti igénybe hozzá

Kezdeti banki költség

1,5% + 15.000,- Ft

Támogatással történő végtörlesztés díja

0%

A fenti konstrukciók esetében a futamidő első 3 évére biztosított állami kamattámogatás biztosítja az igen kedvező finanszírozást. A Garantiqa kezességének szükségessége a konkrét ügylet hitelvizsgálati folyamata során derül ki.

Figyelembe kell venni, hogy a kamattámogatásból adódó rész a de minimis keretbe bele tartozik.

A fenti konstrukciókon felül Intézetünk biztosítani tudja, hogy Ön a lehetőségeihez mérten minden esetben piaci verseny alapján a legkedvezőbb finanszírozást kapja. 

Díjmentes előszűréssel biztosítjuk, hogy Ön - kezdeti és rejtett - költségek nélkül tervezhesse a céljait, ezzel biztosítjuk szabad növekedését. Finanszírozási tanácsadási szolgáltatásunkat fix díj nélküli, sikerdíjas konstrukcióban kínáljuk.

A hiteligényléssel és bővebb információval kapcsolatban kérjük, hogy keresse munkatársunkat az alábbi elérhetőségek bármelyikén:

Filipov Vlagyimir, területi vezető

Tel: +36 (1) 422-0700 | Fax: +36 (1) 422-0699 
Mobil: +36 (70) 377-3858 
E-mail: filipov.vlagyimir@european.hu

2015-10-23
Versenyképességet javító hitelprogram

A Versenyképesség javító hitel egy olyan kamattámogatott finanszírozási lehetőség ami pótolni tudja a fokozatosan kivezetésre kerülő Növekedési Hitelprogramot.

A hitel beruházási és forgóeszköz célra igényelhető kedvező bírálat esetén akár 2-3%-os éves kamattal. Nagy előnye, hogy nem csak a KKV számára hanem a Nagyvállalatok is felvehetik.

Főbb jellemezői:

  • támogatás mértéke a regionális támogatási térkép 2014-2020 alapján
  • Kisvállalkozás +20% középvállalkozás +10% támogatásban részesülnek
  • bázis kamat 2,35% + kamatfelár (0,6 – 10%). Ebből jön le a kamat támogatás ami segítségével versenyképes az NHP-val.
  • fix kamat a teljes futamidő alatt
  • min 25% önerő szükséges
  • beruházást KKV –nál 3 évig nagyváll-nál 5 évig fenn kell tartani
  • kamat támogatás mértéke bele tartozik a de minimis keretbe

Hitel felhasználása:

A hitel felhasználható a hatályos európai uniós és magyar környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő:

  • tárgyi eszköz vásárláshoz, beszerzéshez, fejlesztéshez, beruházáshoz;
  • a beruházáshoz, fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó szabadalmi jog, licenc, know-how vagy nem szabadalmazott technikai tudás (immateriális javak) vásárlásához, beszerzéséhez, előállításához;
  • a fejlesztéshez, beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó tartós forgóeszköz finanszírozáshoz.
  • a hatályos európai uniós és magyar környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő forgóeszköz finanszírozáshoz (alapanyagok, áruk, késztermékek készletezéséhez, egyéb rövidlejáratú finanszírozáshoz, mint pl. készletekre adott előlegek, vevő követelések, egyéb rövidlejáratú követelések, továbbá működési költségek finanszírozásához, mint pl. bérek, folyó kiadások stb.)

A hitel nem használható fel:

  • a 1379/2013/EU2 rendelet szerinti halászati és akvakultúra ágazatban tevékenységet végző vállalkozások finanszírozására;
  • mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével kapcsolatos tevékenység finanszírozására;
  • mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás, a következő esetekben:
    • amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre,
    • amennyiben a támogatás feltétele az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbadás;
  • a harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatás, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás;
  • az importáruval szemben belföldi áru használatához kötött támogatáshoz;
  • a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében teherszállító járművek megvásárlására.
  • Ha a hitelfelvevő a projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munkákat a hitelkérelem benyújtását megelőzően már megkezdte (Nem minősül a munkák megkezdésének a földterület megvásárlása és az olyan előkészítő munkák, mint az engedélyek megszerzése és megvalósíthatósági tanulmány készítése)

Gyakran feltett kérdések összefoglalva:

Belföldi forgóeszköz finanszírozási hitelprogram

Ki veheti fel a hitelt? 

 

Magyarországon székhellyel vagy telephellyel rendelkező egyéni vállalkozás, egyéni cég, gazdasági társaság, szövetkezet, európai részvénytársaság formában működő vállalkozás, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező vállalkozás fióktelepe. 

Melyek a hitel előnyei?

 

  • KKV-nak nem minősülő vállalkozások is igénybe vehetik
  • Fix kamatozás a teljes futamidő alatt
  • Államilag támogatott kedvezményes kamatozású forrás
  • Rugalmas hitelezési feltételek
  • Akár 3 éves futamidő

Mire használható fel a hitel?

 

Forgóeszköz finanszírozáshoz: alapanyagok, áruk, késztermékek készletezéséhez, egyéb rövidlejáratú finanszírozáshoz, mint pl. készletekre adott előlegek, vevő követelések, egyéb rövidlejáratú követelések, továbbá működési költségek finanszírozásához, mint pl. bérek, folyó kiadások stb.

Mire nem használható fel a hitel?

 

  • Halászati és akvakultúra ágazatban tevékenységet végző vállalkozások finanszírozására.
  • Mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével kapcsolatos tevékenység finanszírozására.
  • Exporttal kapcsolatos tevékenységekhez.
  • Az import áruval szemben belföldi áru használatához kötött támogatáshoz.
  • A közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében teherszállító járművek megvásárlására.
  • Hitelkiváltás (bankok közötti hitelátvállalás nem minősül hitelkiváltásnak).

Mi a hitel devizaneme?

Forint vagy euró

 

Kamat

 

Fix a szerződés teljes futamideje alatt

Futamidő

Minimum 6 hónap, maximum 3 év

Rendelkezésre tartás

Maximum 1 év

Kamatfizetés

3 havonta

Hitelösszeg    

Minimális hitelösszeg: 10 millió HUF vagy 30 ezer EUR.

A maximális hitelösszeg az ügylet támogatástartalmának függvénye

Állami támogatás

A program keretében nyújtott kedvezményes kamatozású hitel állami támogatásnak, formáját tekintve kedvezményes kamatozású kölcsönnek minősül. A hitelfelvevő felelőssége, hogy jogszerűen járjon el az állami támogatás igénybevételekor. Amennyiben nem, akkor az Európai Bizottság a támogatás kamatos kamattal megnövelt összegének visszafizetésére kötelezheti a hitelfelvevőt.

A támogatás kategóriája de minimis (csekély összegű).

Bármely három pénzügyi év időszakában az egy és ugyanazon vállalkozás részére odaítélt csekély összegű támogatás összege tagállamonként nem haladhatja meg a 200 000 eurót. Bármely három pénzügyi évet felölelő időszakot tekintve a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző egy és ugyanazon vállalkozás részére odaítélt csekély összegű támogatások teljes összege tagállamonként nem haladhatja meg a 100 000 eurót.

Belföldi beruházás finanszírozási hitelprogram

Ki veheti fel a hitelt? 

Magyarországon székhellyel vagy telephellyel rendelkező egyéni vállalkozás, egyéni cég, gazdasági társaság, szövetkezet, európai részvénytársaság formában működő vállalkozás, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező vállalkozás fióktelepe. 

Melyek a hitel előnyei?

 

  • Kiszámítható módon javíthatja üzleti aktivitását
  • Hosszú távon kiszámítható fix kamatozás
  • Államilag támogatott kedvezményes kamatozású forrás
  • Rugalmas hitelezési feltételek
  • Akár 15 éves futamidő

Mire használható fel a hitel?

  • Tárgyi eszköz vásárláshoz, beszerzéshez, fejlesztéshez, beruházáshoz
  • A beruházáshoz, fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó szabadalmi jog, licenc,

know-how vagy nem szabadalmazott technikai tudás (immateriális javak)

vásárlásához, beszerzéséhez, előállításához;

  • A fejlesztéshez, beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó tartós forgóeszköz

finanszírozáshoz

Mire nem használható fel a hitel?

 

  • Hitelkiváltás (bankok közötti hitelátvállalás nem minősül hitelkiváltásnak)
  • Halászati és akvakultúra ágazatban tevékenységet végző vállalkozások finanszírozására.
  • Mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével kapcsolatos tevékenység finanszírozására.
  • Exporttal kapcsolatos tevékenységekhez.
  • Az import áruval szemben belföldi áru használatához kötött támogatáshoz.
  • A közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében teherszállító járművek megvásárlására.

Mi a hitel devizaneme?

Forint vagy euró

Kamat

Fix a szerződés teljes futamideje alatt

Futamidő

Maximum 15 év

Rendelkezésre tartás és türelmi idő

Maximum 2 év

Kamatfizetés

3 vagy 6 havonta

Hitelösszeg    

Minimális hitelösszeg: 10 millió HUF vagy 30 ezer EUR.

Maximum a teljes nettó beruházási összeg 85%-a

Állami támogatás

A program keretében nyújtott kedvezményes kamatozású hitel állami támogatásnak, formáját tekintve kedvezményes kamatozású kölcsönnek minősül. A hitelfelvevő felelőssége, hogy jogszerűen járjon el az állami támogatás igénybevételekor. Amennyiben nem, akkor az Európai Bizottság a támogatás kamatos kamattal megnövelt összegének visszafizetésére kötelezheti a hitelfelvevőt.

A támogatás kategóriája de minimis (csekély összegű).

Bármely három pénzügyi év időszakában az egy és ugyanazon vállalkozás részére odaítélt csekély összegű támogatás összege tagállamonként nem haladhatja meg a 200 000 eurót. Bármely három pénzügyi évet felölelő időszakot tekintve a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző egy és ugyanazon vállalkozás részére odaítélt csekély összegű támogatások teljes összege tagállamonként nem haladhatja meg a 100 000 eurót.

Bővebb információért, hitelvizsgálati minősítéssel kapcsolatban kérjük lépjen kapcsolatba munkatársunkkal az alábbi elérhetőségek bármelyikén: 

Filipov Vlagyimir, területi vezető

Tel: +36 (1) 422-0700 | Fax: +36 (1) 422-0699 

Mobil: +36 (70) 377-3858 | E-mail: filipov.vlagyimir@european.hu

 

 

2015-09-11
Az EU-s források ebben a ciklusban támogatják utoljára a magyarországi beruházásokat

A 2014-2020 közötti európai uniós források az utolsó lehetőséget jelentik a magyar gazdaság számára ahhoz, hogy felkészüljön a 2020 utáni időszakra, amikor várhatóan nem lesznek ilyen típusú beruházási támogatások – mondta a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.

 

Csepreghy Nándor a Széchenyi 2020 fejlesztési médiahajó elnevezésű találkozón hozzátette: a következő hét év legfontosabb kérdése, hogy „ki tudjuk-e jelölni azokat a fókuszpontokat, amelyekre érdemes forrásokat közvetlenül fordítani, és meg merjük-e nevezni azokat az ágazatokat, szereplőket, akik első körben nem lehetnek a támogatások haszonélvezői”.

Utalt arra, hogy 2007 és 2013 között az uniós források 16 százalékát fordították gazdaságfejlesztésre, 2014 és 2020 között a Magyarország számára rendelkezésre álló 12 ezer milliárd forint 60 százaléka jut ugyanerre a célra. A pályázóknak a munkahelyteremtéshez vagy a versenyképesség növeléséhez kell hozzájárulniuk – mondta a Tolnai Népújság és a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség közös rendezvényén, mintegy félszáz vállalkozó és polgármester előtt.

Kifejtette: ma Magyarországon 5,8 millió ember inaktív és 4,2 millió ember dolgozik, közülük egymilliónyian az állami szférában. 2020-ig a kormány úgy szeretné ötmillióra emelni a munkahelyek számát, hogy közben jelentősen csökken a közszférában foglalkoztatottak aránya. A vállalkozások versenyképességét beruházási támogatásokkal, a bürokratikus akadályok lebontásával és a költségek racionalizálásához nyújtott támogatással kívánják elősegíteni.

Vannak olyan ágazatok, amelyek első körben nem részesülhetnek a forrásokból, például a szolgáltató szektor. A kormány azért helyezi előtérbe a termelői szektort, mert ennek fejlesztésével a gazdaság külpiaci jelenlétét erősíteni tudja, amely ezután keresletet idéz elő a szolgáltatói szektorban” – mondta.

Csepreghy Nándor szerint az ipari forradalomhoz hasonló gazdaságpolitikai ciklusváltás zajlik a XXI. század elején. Ahogy az ipari forradalom idején a gőzgép elterjedésének köszönhetően a mezőgazdaságból az iparba kerültek át dolgozók, most a digitalizáció és az automatizálás fog rengeteg olyan munkahelyet megszüntetni, amelyeket olcsó és képzetlen munkaerő tölt be.

A kormány egyik legfontosabb döntése, hogy háromszorosára emelte az innovációra fordítható forrásokat, így 700 milliárd forintot lehet majd erre költeni – jegyezte meg. „Ettől reméljük elérni, hogy Magyarország termelési központtá válhat akár a gyógyszeriparban, az autóiparban vagy az informatikai szektorban; ez visszaadhatja a régió legdinamikusabban fejlődő gazdaságának pozícióját, amit 2002-ben elveszítettünk” – jegyezte meg.

(MTI)

2015-09-03
ISO 50001 Szabványosított energiagazdálkodás

Egy vállalat, szervezet életét, működését alapvetően befolyásolja az energiafelhasználás.

Az energetikai költséghatékonyság, a beszerzési lehetőségek, az energiaszolgáltatás biztonsága, a megfelelő hatásfok biztosítása, az energiarendszer operatív működtetése napi gondok egy vállalat életében. 

Ajánlatkérő adatlap - LETÖLTÉS

Amennyiben kérdése van a rendszerrel vagy annak bevezetésével kapcsolatban, kérjük, hogy keresse Intézetünket bizalommal.

Tóth Ádám Ferenc - ügyvezető

Telefon: +36 (1) 422-0700 | Fax: +36 (1) 422-0699 | E-mail: toth.adam@european.hu