Pályázatírási szolgáltatásunkat jellemzően fix díj nélküli, sikerdíjas konstrukcióban nyújtjuk
2015-11-10
Mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése (4.1.4)

A művelettípus leírása

A vízgazdálkodással kapcsolatos művelet területén három célterületet azonosítottunk: a vízvisszatartást, a meliorációt és a vízfelhasználás hatékonyságának javítását, valamint az öntözött területek növelését célzó beruházások támogatását. Valamennyi célterület figyelembe veszi a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv mezőgazdasággal kapcsolatos tervezett intézkedések során megfogalmazott ajánlásokat. Ennek megfelelően a célterületek alapvető célja a felszíni és felszín alatti víztestek megfelelő jó állapotba hozásához és/vagy a jó állapotuk megőrzéséhez szükséges intézkedések támogatása, ezen belül a vízvisszatartás, a vízkészleteinkkel való fenntartható gazdálkodás, takarékos öntözési technológiák elterjesztése, a klímaváltozásnak ellenálló termelési módszerek és fenntartható területhasználat biztosítása. Mindhárom célterület úgy szolgál ökológiai célokat, hogy közben hozzájárul a mezőgazdaság kiegyensúlyozottabb termeléséhez. A vízgazdálkodásnak kétségtelenül egyik kulcsszereplője a gazdálkodó, mint vízfelhasználó. Ennélfogva a gazdálkodók ösztönzése a vízhatékonysági fejlesztésekre multiplikátor hatással bír a teljes vizes spektrumban. Ezen ösztönzés pedig kizárólag akkor lehet eredményes, ha a gazdálkodónál üzemi szinten is jelentkező, számszerűsíthető termelési előny is képződik.

TERVEZET

Tervezett meghirdetés

2015. december

Beadási határidő

2016. 

Rendelkezésre álló forrás

34,0 milliárd Ft

Támogatási intenzitás

50 % (Pest megye: 40 %) + 10 % fiatal mezőgazdasági termelő

Jogosultak

mezőgazdasági termelő (akinek az előző évi árbevételének legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származik, továbbá legalább 6000 € STÉ üzemmérettel rendelkezik), illetve mezőgazdasági termelők csoportja

Kizáró okok

Az Irányító Hatóság a végrehajtás során biztosítja, hogy a források 80%-ára kizárólag a legfeljebb 850 000 euró STÉ üzemmérettel rendelkező mezőgazdasági termelők pályázhatnak.

Azok a kedvezményezettek, akik a Tájgazdálkodási együttműködések művelet révén támogatásban részesülnek, ugyanazon tevékenységért nyújtott támogatásra jelen művelet keretében nem jogosultak.

Azok a kedvezményezettek, akik a zöldség-gyümölcs termelői csoportok támogatásáról szóló 150/2012. (XII.28.) VM rendelet alapján támogatásban részesülnek, ugyanazon tevékenységért nyújtott támogatásra jelen művelet keretében nem jogosultak.

Támogatás max. összege

500 millió Ft (közös beruházás: 1 milliárd Ft)

Támogatható pályázatok száma

300 db

Vállalási feltételek

Általános feltételek:

  • Amennyiben szükséges, környezeti hatástanulmány készítése.
  • 50 millió Ft teljes projektösszeg felett részletes üzleti terv megléte. A fiatal gazda rendelkezhet úgy, hogy a Fiatal gazdák induló támogatása pályázat során benyújtott üzleti terv releváns részei figyelembe vehetők.
  • A vállalkozáson belüli foglalkoztatotti létszám fenntartása.

Speciális feltételek:

A) célterület esetén:

  • Amennyiben a beruházás öntözési tevékenységet szolgál, az 1305/2013.EU rendelet 46. cikk követelményeinek is meg kell felelnie, kivéve a 46. cikk (4) bekezdését.
  • A beavatkozások akkor támogathatók, ha azok nem rontják sem a felszíni, sem a felszín alatti víztől függő védett ökoszisztémák vízellátását.
  • A VKI célkitűzésének elérése érdekében, figyelembe kell venni a vízgyűjtő- gazdálkodási tervben lévő víztestek állapot-értékelésének eredményét, a tervben meghatározott intézkedések érvényesítése a vízjogi engedélyezési eljárás során történik meg, elsősorban a vízjogi létesítési és üzemelétetési engedélyezési folyamatban.

B) célterület esetén:

  • Drénezési eljárás és burkolt felületű vízgyűjtő árok kialakítása nem támogatható.

C) célterület esetén:

  • Az öntözésfejlesztési beruházások csak abban az esetben támogathatók, amennyiben megfelelnek a vonatkozó 1305/2013/EU rendelet 46. cikk követelményeinek.
  • A VKI célkitűzésének elérése érdekében, figyelembe kell venni a vízgyűjtő- gazdálkodási tervben lévő víztestek állapotértékelésének eredményét, a tervben meghatározott intézkedések érvényesítése a vízjogi engedélyezési eljárás során történik meg, elsősorban a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárásokban, amelyekben a VKI 4.7 cikkéhez kapcsolódó környezeti hatások is értékelésre kerülnek.
  • Azon felszíni víztestek vízgyűjtőjének esetében, ahol a mennyiségi szempontokra vonatkozó állapotértékelés eredménye nem ismert (szürke, adathiányos víztest), az állapotot/potenciált jónál gyengébbnek kell feltételezni. Az ilyen területen történő beruházást megelőzően az illetékes hatóság saját hatáskörben az érvényes vízjogi engedélyt a VKI-nak való megfelelőség szempontjából felülvizsgálja. A beruházás csak a felülvizsgált vízjogi üzemeltetési engedély birtokában támogatható.
  • A meglévő öntözőberendezések vagy a meglévő öntözőrendszerek részeinek fejlesztésére irányuló beruházások kizárólag akkor támogathatók, ha az előzetes értékelés azt állapítja meg, hogy azok a meglévő berendezés vagy rendszer műszaki paramétereiből kiindulva
    • mikroöntözés tekintetében legkevesebb 5%
    • lineár és csévélődobos berendezések tekintetében legkevesebb 10%

mértékű potenciális vízmegtakarítást eredményeznek majd.

  • Az öntözött terület nettó növekedésének meghatározása céljából az olyan, aktuálisan nem öntözött – amelyen az elmúlt 12 évben tartósabb ideig igazolhatóan öntözőberendezés működött, vagy vízjogi engedéllyel rendelkezett, öntözött területnek minősíthetők.
  • A mezőgazdasági üzemek öntözött területének nettó növekedését eredményező beruházások abban az esetben is támogathatók, ha:
    • a beruházások a meglévő öntözőberendezések vagy a meglévő öntözőrendszerek részeinek fejlesztésére irányuló olyan beruházásokkal párosulnak, amelyek esetében az előzetes értékelés azt állapítja meg, hogy azok a meglévő berendezés vagy rendszer műszaki paramétereiből kiindulva legkevesebb 10 % mértékű potenciális vízmegtakarítást eredményeznek, és
    • a beruházás egésze a beruházás teljes szintjén a vízfogyasztás mértékének hatékony csökkenését biztosítja, mégpedig a meglévő öntözőberendezések vagy a meglévő öntözőrendszerek részeinek fejlesztésére irányuló beruházás által lehetővé tett potenciális vízmegtakarítás legalább 50 %-ának megfelelő mértékben.

C3) célterület esetén:

  • Energiahatékonyság javítását célzó beruházás esetén legalább 10% egységnyi energiahatékonyság javulás.
  • Energiahatékonyság javítását célzó beruházás esetén az adott technológiára vonatkozóan a témában releváns szakértő bevonásával elkészített energetikai számítások megléte.

Támogatható
tevékenységek

A) célterület: A vízvisszatartás létesítményeinek támogatása fenntartható vízkészlet-gazdálkodás biztosításával

A célterület a művelés alatt álló területekről a tűrhetőnél nagyobb károkat okozó csapadékvizek összegyűjtésének, tározásának megvalósítását és a megvalósításhoz szükséges műszaki megoldásainak elősegítését szolgálja. A célterület ezáltal hozzájárul a mezőgazdasági termelők kiegyensúlyozott hozamainak biztosítása érdekében történő vízkárelhárítás megvalósításához a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás biztosításával.

Az ésszerű csapadékgazdálkodás megköveteli egyrészt az árkokban összegyűjtött vizeket befogadó vízfolyások tápanyag terhelésének csökkentését (pl. szűrőmezők kialakításával a befogadó előtt), másrészt területről elvezetett vizek összegyűjtését tározókban (amely a későbbiekben öntözésre is felhasználható). A célterület hozzájárulhat a víztől függő védett ökoszisztémák vízellátásának javításához.

A célterület elsősorban a mezőgazdasági termelés hozamingadozásának csökkentését szolgálja, a termelésbe vont területeken jelentkező felesleges és a gazdálkodás szempontjából káros vizek összegyűjtésével és tározásával, illetve a szárazabb időszakokban a tározókban összegyűjtött vizekből történő öntözés lehetőségével.

Alapvető célkitűzés, hogy a fölösleges vizek kártételeinek csökkentését a lehetőségekhez mérten tározással, és ne elvezetéssel oldjuk meg.

  • A1) célterület – Víztározók létesítésének támogatása közepes nagyságú tározók kialakítása révén, amelyek mérete már megengedi, hogy öntözővíz kivétel is lehetséges legyen.
  • A2) célterület – Természetes szűrőmezők kialakítása (az összegyűjtött vizek befogadóba történő bevezetése előtt).  

B) célterület: Üzemen belüli mezőgazdasági területekhez kapcsolódó meliorált utak kialakítása

A nagy mennyiségben lehulló csapadékvíz a mezőgazdasági területek útjaira fizikai, ritkán kémiai hatást gyakorol, amely ellen védekezni kell a pálya vízelvezetésével és az út részeinek állékonyságát biztosító berendezésekkel, eljárásokkal.

A mezőgazdasági utat, mint műszaki létesítményt a víz kedvezőtlen hatásától mentesíteni kell, de figyelembe kell venni azt is, hogy az útépítés területe termőterület, amelynek kiszárítását nem lehet megengedni.

A vízrendezés során törekednünk kell a hasznosítható vizek visszatartására, valamint arra, hogy csak a felesleges, nem tárolható vízmennyiség kerüljön levezetésre. A mezőgazdasági vízrendezés feladata többek között a vízkárelhárítás érdekében történő beavatkozás.

A célterület a talajművelés, betakarítás, egyéb termeléshez kötött szállítás, a táblák biztonságos és gyors megközelítése érdekében a mezőgazdasági üzemen belüli kismértékű infrastruktúra fejlesztések megvalósítását szolgálja (pl. szilárd burkolat nélküli, bogárhátú vagy egy irányú lejtésű, szikkasztó és/vagy vízelvezető árokkal ellátott pályatest kialakítása).

C) célterület: Vízfelhasználás hatékonyságát javító öntözéses gazdálkodás fejlesztése

A célterület a mezőgazdasági célú vízhasználat fenntartható fejlesztése, a víz- és energia-takarékos öntözőberendezések alkalmazására, a szivárgási, a párolgási és a különféle műtárgyaknál bekövetkező vízveszteségek csökkentésére, az optimális vízadagolás megvalósítására, a helyi vízkészletek, mint kiegészítő vízforrások hasznosítására (amennyiben a víz minősége öntözésre megfelelő) irányuló fejlesztéseket foglal magában.

A célterület által támogatott beruházások a termelés biztonságát, száraz években a vízhiány és aszálykárok megelőzését, a klímaváltozás várható kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodást szolgálják.

Az öntözött terület nettó növekedésének meghatározása céljából olyan, aktuálisan nem öntözött területek is, amelyeken a közelmúltban öntözőberendezés működött öntözött területnek minősíthetők. Magyarországon mind az engedéllyel rendelkező, mind a ténylegesen megöntözött terület nagysága – a korábban kialakított közel 500 ezer hektár kiépített öntözési lehetőségekhez képest – a rendszerváltás megelőző és követő években jelentősen lecsökkent. A rendszerváltás során a mezőgazdasági tulajdon- és birtokviszonyok jelentős mértékben átalakultak. Nagy területeken megváltozott a táblaszerkezet és a korábbi nagyüzemi birtokstruktúrára, állami és szövetkezeti tulajdonviszonyokra optimalizált vízépítési/vízgazdálkodási létesítmények nem feleltek meg többé az új, felaprózott táblaszerkezetnek és magántulajdonosi szemléletnek. A korábbi műszaki dokumentációkban és vízjogi engedélyezési nyilvántartásokból (közhiteles adattára a vízikönyvi okirattár) az elmúlt 12 évre visszavezethetők az öntözött területek engedélyei. A nettó öntözött terület növekedésének igazolásánál tehát a korábban kiépített, de nem használt öntözött területek beszámításával együttes területet kell alapul venni.

  • C1) célterület – Víztakarékos öntözési technológiák, öntözőberendezések vízfelhasználás hatékonyságának javítása, valamint víztakarékos öntözési infrastruktúra és kapcsolódó műtárgyaiknak fejlesztése, rekonstrukciója.
  • C2) célterület – Új öntöző rendszerek beszerzésének támogatása, valamint új öntözővíz-szolgáltató művek létrehozása.
  • C3) célterület – Energiatakarékos öntözési technológiák beszerzésének támogatása, öntözőberendezések energiafelhasználás hatékonyságának javítása.

D) célterület: cél a fiatal termelők, illetve az 5 évnél nem régebben gazdálkodó fiatal mezőgazdasági termelők A) vagy B) vagy C) típusú beruházásainak elkülönített keret terhére történő támogatása.

Elszámolható költségek

  1. Vízi létesítmények és kapcsolódó építmények rekonstrukciója, építése vagy fejlesztése.
  2. Új gépek és berendezések vásárlása, beleértve a számítógépes szoftvereket, IKT fejlesztéseket;
  3. Az a)-b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, hatósági eljárási díjak, tanácsadói és projekt-menedzsment költségek;
  4. A következő immateriális beruházások: számítógépes szoftverek megvásárlása vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licencek, szerzői jogok és védjegyek vagy eljárások megszerzése.

A c)-d) pontba tartozó kiadások együttes összege nem haladhatja meg a projekt összes elszámolható kiadásának az 5%-át.

  1. Az a) ponthoz kapcsolódóan szükséges ingatlan vásárlása az érintett projekt teljes elszámolható kiadásának 2%-át meg nem haladó mértékig, valamint természetbeni hozzájárulásként elszámolható a beruházáshoz elengedhetetlen, már meglévő termőföld vagy ingatlan értéke, ha nem haladja meg az érintett projekt teljes elszámolható kiadásának 2%-át.
  2. A művelethez kapcsolódó, kizárólag a mezőgazdasági üzemen belül megvalósítandó, a kedvezményezett érdekét szolgáló infrastruktúra-fejlesztés és/vagy eszköz beszerzés: üzemen belüli anyagmozgatás, illetve a vagyonvédelem gépei, eszközei, ide tartoznak a közművek és a munkakörülményekhez kapcsolódó beruházások, a projekt teljes elszámolható kiadásának 15%-át meg nem haladó mértékben.

Előleg

A támogatási összeg legfeljebb 50 %-áig igénybe vehető.

Elvárt

biztosítékok köre

Az előleg összegével megegyező összegű biztosíték:

  • készpénzletét
  • garanciavállaló nyilatkozat
  • garanciaszervezet által vállalt kezesség
  • biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény

Kérelemre nem köteles biztosítékot nyújtani az a kedvezményezett, amely rendelkezik legalább egy lezárt, teljes (tizenkét naptári hónapot jelentő) üzleti évvel, és szerepel a NAV által közzétett köztartozásmentes adózói adatbázisban.

Megkezdettség

 

Projekt megvalósítási ideje

(tartam + mi  a legkésőbbi időpont)

Egyéb

Fent leírták pályázat részlétes feltételeinek megjelenésével változhatnak!

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ →

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Pályázati alkalmasság vizsgálat, adatkérő 2017

1. Cégadatok
Pályázó adatai
Kapcsolattartó adatai

Konkrétan hol/kitől hallott Intézetünkről?

Tagja-e akkreditált innovációs klaszternek?
2. Minősítési kérdések
Megvalósulási hely
A megvalósulási hely per és igénymentes? (ha nem, nem jogosult indulni, kérjük alaposan vizsgálja meg!)
Nincs végrehajtás alatt a cég és nem is lesz a benyújtásig (kérjük ügyeljen rá, mert ha beadáskor épp van, nem jogosult indulni!)
Export árbevétel: 2014: 2015: 2016:
A fejlesztendő tevékenység TEÁOR kódja
Átlagos statisztikai létszám 2013: 2014:
2015: 2016:
3. Összefoglaló a projektről
Kérjük elképzeléseit a következő táblázatban is jelölje (x-el; nettó összeg):
cél 0-20 M. Ft 20-50 M. Ft 50-100 M. Ft 100 M. Ft felett
gép és eszköz beszerzés
ingatlan (építés, átalakítás)
energetika
innováció
egyéb
Ha a pályázat kérné, ennyi munkahelyet tudnék teremteni 2016-hoz képest:
A fejlesztés tárgya konkrétan, pl:
- 10 M. Ft targonca
- 55 M. Ft csarnok építés
4. Finanszírozási lehetőségek:
Igényel-e segítséget a pályázati önerőhöz (egyablakos rendszerben) kedvezményes hitelkonstrukció formájában?
Ha nem lesz jogosult pályázni, a hitelkonstrukció így is érdekli?
5. Egyéb, fontosnak tartott megjegyzések: