Projektenként akár több millió forintot, illetve fél-egy évet spórolnának a cégek, ha eltörölnék a 40 millió forintos támogatási összeghatár feletti, árubeszerzésre vonatkozó közbeszerzési kötelezettséget. Az uniós szabályok erre lehetőséget adnak – elegendő lenne három ajánlatot bekérni.

Az árubeszerzéses közbeszerzéseknél 2015 novemberétől 25 millió forint volt az összeghatár, s bár ezt 2017 januárjában már 40 millióra emelték, a hatályos rendszer is hátráltatja a cégeket a projektek kivitelezésében – mondta lapunak Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója.

Elvileg 4-5 hónap alatt is le lehetne folytatni egy közbeszerzési eljárást, a gyakorlatban mégis sokszor 8-10 hónapig elhúzódik a folyamat. Ezzel szemben

Essősy szerint a közbeszerzési kötelezettség még a minisztériumoknak, állami háttérintézményeknek és önkormányzatoknak is fejfájást okoz, nemhogy az ebben járatlan kisvállalkozóknak. Ha például valaki hosszú évek óta visszatérően egy német gyártmányú munkagépet szerez be, gondban lehet később a karbantartással, ha egy számára addig ismeretlen japán márka kerül ki a tenderből győztesen.

A szakember azt is felvetette, előremutató lenne, ha visszamenőleg is eltörölnék a kötelezettséget, Essősy véleménye szerint ez nagy lendületet adna az uniós fejlesztéseknek, de így sem szűnne meg az ajánlatok versenyeztetése.

Kiemelte, hogy különösen a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop), és a Vidékfejlesztési programban (VP) veszélyezteti a projektek megvalósítását a hatályos közbeszerzési törvény, a csúszás miatt sok esetben legfeljebb a támogatói előleggel számolhattak el eddig a kedvezményezettek. Jellemző példa a Ginopban a termelési kapacitásbővítő, illetve a gyors növekedésű, úgynevezett gazellavállalkozások pályázata, a VP-ben pedig az élelmiszeripari és a borászati felhívás.
Tóth Ádám Ferenc rámutatott, hogy azért is okoz nehézséget a projektgazdáknak kordában tartani a fejlesztéseket, mert az elmúlt másfél-két évben számos kivitelezés költsége 30-60 százalékkal is emelkedett a munkaerőhiány és az építőanyagárak elszabadulása miatt – ez főként az üzemcsarnok-építéseknél és a telephelyfejlesztéseknél okoz fennakadásokat.

Forrás: Világgazdaság