Nem maradt pályázati lehetőségek nélkül a turizmus azután sem, hogy az irányítóhatóság júliusban felfüggesztette a Vidékfejlesztési programon belül a nem mezőgazdasági tevékenységek beindítására és fejlesztésére irányuló beruházások támogatását (VP 6-6.4.1-16). A közel 50 milliárd forintos keretű pályázat azért volt kiemelten fontos az idegenforgalmi ágazatnak, mert azon belül falusi turisztikai attrakciók és szolgáltatások létesítése, illetve fejlesztése volt támogatható.

Továbbra is nagy összegű támogatásokat nyerhetnek azonban a szektorban tevékenykedő vállalkozások beruházásra, humánfejlesztésre és munkahelyteremtésre – mondta a Világgazdaságnak Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetője. Nyomatékosította, hogy az elmúlt évek gyártói, termelői preferenciája mellett erősen érezhető a turisztikai szektor kiemelt támogatása.

Elindult például a Kisfaludy szálláshelyfejlesztési konstrukció, amely a Kisfaludy turisztikai fejlesztési program kiemelt projektje.

A kormányzati ernyőprogram azzal a céllal jött létre, hogy Magyarország Közép-Európa turisztikai központja legyen, a folyamat részeként 2030-ig a kereskedelmi szálláshelyek közel 30 ezer szobája újulhat meg. A konstrukcióban első lépésben három felhívás jelent meg, amelyekre egységesen október 19-től lehet 70 százalékos támogatási intenzitással pályázni. A már meglévő panziók mindössze 5–42 millió forintot igényelhetnek, a meglévő szállodák viszont legalább 16, legfeljebb 500 millió forintot fordíthatnak kapacitásbővítésre, átalakításra, felújításra, illetve eszközbeszerzésre.

Az új szállodák kialakítása kedvez a nagyberuházásoknak, hiszen 250 millió és 3 milliárd forint közötti összeg igényelhető, eközben panziók létesítésére projektenként 25–125 millió forint áll rendelkezésre. Ám fontos kritérium, hogy míg a szállodák fejlesztésére és új szálláshelyek létesítésére egyelőre csak Tokaj és a Nyírség területén van lehetőség, addig a meglévő panziók az ország bármely részéről igényelhetnek támogatást Budapest kivételével. A program keretében a felsoroltakon túl további pályázatok megjelenése várható.

A magyar gazdaság lassan ismerte fel a hazai turisztikai kapacitás teljes palettáját, az elmúlt tíz-tizenöt évben a kis- és középvállalkozások leginkább önerőből tettek nagy lépéseket, hogy kihasználják régióik előnyeit a borászat, a gasztronómia vagy épp az élmény- és szabadidő-turizmus terén – hangsúlyozta lapunknak Sziki Gábor építészmérnök, turisztikai szakértő. Mint mondta, nagy lehetőség a most megjelent pályázat a szolgáltatások szélesítéséhez, a kapacitások bővítéséhez és az épített környezet színvonalának emeléséhez. Előnyként említette, hogy a felhívások egységként kezelik a vendéglátást, nem leragadva a szállásnál mint szolgáltatásnál, hanem becsatornázzák a kapcsolódó szolgáltatásokat, így a természetjárást, a gasztro-, a kulturális, a termál-, a kerékpáros és vízi turizmust is. Mindez abba az irányba mutat, hogy a vendégek egyre inkább nyitnak az összetett szolgáltatások felé.

„A versenyképesség egyik fontos eszköze a portfólióbővítés, amelyet a véghez vitt korszerűsítések és felújítások nélkül nem tudtunk volna megvalósítani” – mondta lapunknak a felhívás kapcsán Sárvári Krisztina, a noszvaji Oxigén Hotel és a ráckevei Duna Relax & Event Hotel szálloda- és értékesítési igazgatója. Hozzátette, hogy a folyamatos fejlesztéseknek, pályázati lehetőségeknek köszönhetően tudnak piacképesek maradni, ezután is kiemelt figyelmet szentelve az élmény-, a szolgáltatás- és a technológiai fejlesztéseknek.

Az ágazat egyébként is egyre nagyobb figyelmet kap, a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 keretében például a következő évtized végéig 574,6 milliárd forint hazai költségvetési forrást és 253,6 milliárd forint uniós támogatást irányoztak elő. Deklarált cél, hogy a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma érje el országosan az 50 milliót, tavaly e szám 27,6 millió volt.

Forrás: Világgazdaság