A kis- és középvállalkozások fő fejlesztési csatornája a Gazdaságfejlesztési és inno­vációs operatív program (Ginop), amelynek a 2014–2020-as uniós ciklusban eddig 115 millió forint az átlagos támogatási igénye. Ám, miután az irányító hatóság csak a beérkezett pályázatok 64 százalékát hagyta jóvá, az odaítélt forrás alapján 146 millió forintra kúszott fel az átlag. Mivel a kedvezményezettek között jelentős a fémipar súlya, a Világgazdaság az érintett cégeket kérdezte az uniós forrásokkal kapcsolatos gyakorlati tapasztalataikról.

Új alapokon a gyártás

Az uniós támogatások felpezsdítették a piacot, a forrásbőség ráadásul kedvező gazdasági környezettel párosult – mondta Csányi Balázs, a Szimker Szerszámgépgyártó és Kereskedelmi Zrt. vezetője. A társaságnál az ipari hibrid 3D-s fémnyomtatók érkezése hozott áttörést. Csányi Balázs szerint a cégek többsége átgondoltan használta fel a forrásokat, de arra csak a következő években kaphatunk választ, hogy mennyivel növelték a versenyképességüket. A kitörési pont előtt álló fémiparban európai szinten is figyelemre méltó a magyar piac nyitottsága és beruházási szándéka, az iparág rövidesen számos területen forradalmasíthatja a gyártástechnológiát. A Szimker vezetője úgy értékeli, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium megalakításával láthatóan szilárd az a törekvés, hogy az eddig főleg bedolgozó ipart önállóbb, a saját lábán is megállni képes iparrá formálják. Ehhez elengedhetetlen a még nem széleskörűen használt technológiák átvétele.

Több mint két évtizede értékesít CNC-megmunkálóközpontokat, esztergákat és lemezmegmunkáló gépeket a Ge-Co Hungary Kft., ráadásul a cég munkatársa, Monoki Attila arról számolt be, hogy az utóbbi egy-másfél évben érezhetően nőtt a kereslet:

Nem mindenkinek éri meg

Tőkeigényes beruházásokból nincs hiány a fémiparban, egy autóipari követelményeknek megfelelő fémpréssor például több százezer euróba is kerülhet – emelte ki a Thege Plastic Kft. ügyvezetője, Konkoly-Thege Máté. Munkahelyteremtésről szerinte már nem érdemes beszélni, automatizálásról és továbbképzett munkaerőről annál inkább. De az automatizálás sem valósulhat meg minden szinten, hiszen a mikro- és kisvállalkozásoknak többnyire a kis szériás termékek jutnak. Ezek gyártását nem éri meg automatizálni, mert nem térül meg, sok időt vesz el a folyamatos termékváltás, szerszámcsere. Emiatt a kisebb gépparkok az ipar 4.0-s megoldások valós előnyeit sem aknázhatják ki, az azok bevezetésére irányuló pályázatoknak csak a közepes és nagyvállalatoknál látja értelmét. Konkoly-Thege Máté szerint az elektronikus közbeszerzés gyorsulást hozott, de még mindig sokáig tart, amíg a pályázat elnyerésétől a rendelésig eljut egy közbeszerzéses projekt.

Ügyféloldalról a Pata József Gépipari Kft.-nél közölték: tavaly két pályázattal nyertek. Pata Ildikó, az esztergomi Suzuki-gyárnak az 1990-es évek eleje óta beszállító, autóipari karosszériaelemeket gyártó vállalkozás ügyvezetője elmondta:

Fel lehet nőni az autóiparhoz

Miután a European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyfeleinek zöme a fémipar, gép-, alkatrész- és szerszámgyártás területén tevékenykedik, az intézet tölti be a Magyar Metál Fémipari Klaszter menedzsmentfunkcióját is. Tóth Ádám Ferenc ügyvezető ismertette: 100-150 millió forintos értékben folyamatos a fejlesztési igény, a legtöbb ügyfelük igyekszik megragadni minden lehetőséget a beruházási pályázatoktól kezdve a kutatás-fejlesztésen és az informatikai beszerzésen át az energetikai és humán fejlesztéseket támogató kiírásokig.

Rávilágított, hogy az ipari robotok piaca öt év alatt több mint a kétszeresére bővült, a Nemzetközi Robotikai Szövetség tavalyi jelentése szerint egy év alatt több mint 380 ezer ilyen berendezés talált gazdára világszerte. Globálisan a robotok 33 százaléka az autóiparba kerül, nincs ez másként Magyarországon sem, de nemcsak az elektronikai ipar zárkózott fel, hanem a már 10 százalékon álló fémipar is.

Forrás: Világgazdaság