A hazai kkv-szektor egyre több tagja áll készen a multivá válásra, amelynek a saját termék éppúgy előfeltétele, mint az exportképesség. Emellett a slágerpályázatok tömegigényeit látva több érv szól amellett, hogy tízmilliárdokkal egészüljön ki a beruházási forráskeret.

Forrás: vg.hu

A 2021–2027-es uniós ciklus vállalati beruházásait magában foglaló Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program Pluszban (Ginop Plusz) az első nagy dobás a tavaly nyári Ginop Plusz 1.2.1 volt, amelynél már októberben nyerteseket hirdettek – idézte fel a VG-nek Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check (ECC) Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetője. Emlékeztetett, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő konstrukció sláger lett, a tervezett három szakaszt összevonták, így végül 4804 pályázat futott be együttesen 465,3 milliárd forintos támogatási igénnyel, amelyből 211,7 milliárdot meg is ítéltek 1720 projektgazda számára.

Ezek után jött a konstrukció folytatása, afféle kistestvére, a Ginop Plusz 1.2.3., amelynél a százmilliárd forintos keretből nyolcvanmilliárdot a felzárkóztatandó régióknak tartottak fenn (Észak-Magyarország, Észak- és Dél-Alföld, Dél-Dunántúl), míg a fennmaradó húszmilliárdért a fejlettebb Közép- és Nyugat-Dunántúlról, valamint Pest megyéből lehetett sorban állni. 

Két felvonásban január második felében volt lehetőség pályázni, már februárban érkeztek jóváhagyások, az értékelés azóta is folyamatos. Itt is hatalmas volt a kereslet, 4353 pályázat érkezett 292 milliárd forintos igénnyel, s eddig 1460-an kaptak zöld utat, együttesen 108,9 milliárd támogatást megítélve. Az ECC ügyvezetője szerint a koronavírus-járványból kifelé jőve nemzetgazdasági szinten vizsgálva is biztató a versenyszférában mutatkozó jelentős beruházási igény. A mostani 108 százalékkal szemben várhatóan az eredeti keret 130 százalékáig – azaz 130 milliárd forintig – felfut a jóváhagyás, a korábbi tapasztalatok és a szakmai érvek szerint azonban indokolttá válhat az átcsoportosítás, és akár 200 milliárdnyi beruházási igényt is kielégíthetnek ebben a formában.

A kkv-szektor kiszolgálásán túl a fejlesztéspolitika a legkisebb szereplőkről sem feledkezett meg, a Ginop Plusz 1.2.2-ben elérhető harmincmilliárd forintot hamar felszippantották a mikrovállalkozások.

Tóth Ádám Ferenc szerint jól célzott kiírás volt a vállalkozás-újraindításé, ekkora aktivitásra azonban előzetesen így is kevesen számítottak. Projektenként legfeljebb tízmillió forint volt a tét a maximum tíz főt foglalkoztató cégeknél, amelyek ötezer főnél alacsonyabb lakosságszámú településen vagy szabad vállalkozási zónában fejlesztenek. Az így elérhető támogatás célja eszközbeszerzés, infrastrukturális fejlesztés is lehet.

Sokkal inkább rétegpályázat, de ugyancsak harmincmilliárd forintos forrással fut a Zöld nemzeti bajnokok program (Ginop Plusz-1.3.1), amely lezárult, és már vannak is eredmények.

Kedvezőnek tűnik a nyerési arány, ugyanis 100-ból 72-en már támogatást kaptak, a megcélzott 38,7 milliárd forintból 26,1-et ki is fizetnek. 

Ez a kiírás elsősorban a megújuló energiához kapcsolódó, környezettudatos termelő-gyártó cégeket szólította meg. A százmilliárd forintos Magyar multi programban (Ginop Plusz 1.1.2) viszont még szabad a pálya, május 2-án zárul a beadási ablak. Az ECC ügyvezetője szerint örömteli, hogy a kkv-szektor tőkeerős, technológiailag fejlett tagjai közül egyre többen érnek meg a multivá válásra. Ennek előfeltétele a hatékonyság, a versenyképesség fókuszba állítása saját termékkel, exportképeséggel, valamint fontos része az is, hogy elkülönüljön a menedzsment és a tulajdonosi háttér. 

Ez a nagypályások terepe, itt nem ritkák a 1,5-2 milliárdos beruházások. Eddig 69-ből 44-en kaptak irányítóhatósági áment, 46,8 milliárd forintból 32,1-et odaítélve.